Szilárd vagy folyékony?

2017. május 29. hétfő
Oláh Margó
24433

Szilárd vagy folyékony nitrogén (N) formák? Talajszkenner vagy N-szenzor?

Aktuális: A múlt és a jövő találkozása a jelenben.

A látszólag összefüggést nem mutató szakmai filozófiák és korszakok találkozása helyezi fókuszba a témát. Aktuális, mert még emlékszünk az idei tavasz kihívásaira, és reményeink szerint tavasz és kihívás lesz jövőre is. A felkészülést még a nyáron érdemes elkezdeni.

A témában beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével.

Feltehetők-e ebben a formában ezek a kérdések?

A kérdés jó és nagyon kompakt, nagyon az elevenjébe nyúl a problémának, de nem lehet ugyanilyen „huszárosan” megválaszolni. Mindenképpen fontos az ökológiai és az agronómiai kérdések feltárása, a műszerek sokszínűségének és alkalmazhatóságuk megvilágítása.

Magyarország az az ország, ahol termeszthető a paprika, a paradicsom, a kajszibarack, a repce, cukorrépa, burgonya. (Sőt, a déli országrészben felmerült már az olajfa ültetvények telepítése is).  A felsorolásból érezhetjük, hogy e növények környezeti optimumai nagyon távol vannak egymástól.  Változatos kultúrflóránk mellett a klímánk is nagyon változatos (változékony). Egyes évjáratokban szélsőséges, és amennyiben a klímajóslatok beválnak, ez csak fokozódni fog. Így a mi viszonyaink között a sokkal inkább az „és”, mint a „vagy” a helyes probléma felvetés. Még így is marad bőven tisztázandó terület a felvetett témában.

Az idei évjáratban is megéltünk mindent: kemény fagy, csapadékhiány, majd – országrészenként eltérően- csapadék bőség. Márciusi „hőség” után jött a fagyos április, a cikk írásakor még mindig nem tudjuk, miben végződik a május, illetve hol melyik országrészben, melyik arcát mutatja meg a május hónap (nálunk a Mosoni-Síkon, egyelőre a szárazat).

Ilyen ökológiai körülmények közé, nem lehet sémákat ajánlani (főként nem nyugati, atlanti klíma alól származó kliséket). Egyértelmű tendencia a folyékony N formák térhódítása. Azonban itt is hamarosan érvényesülni fog az „expander-elv”, azaz visszaáll az a természetes egyensúly a két forma között.

Miből gondolod?
A folyékony forma ilyen mértékű térhódítását szakmai indokok nem támasztják alá. (Kereskedelmi okok esetleg igen, magasabb árrés).  A makro tápanyagokat a növények dominánsan a gyökéren keresztül veszik fel. Csapadék nélkül egyik N formánál sincs meg a felvétel lehetősége, talán a beoldás esélye nagyobb a folyékony változatnál, de a gyökérhez csak eső, vagy öntözővíz juttathatja le. Sokan még most tanulják a folyékony nitrogén használatát (a tavaly tavaszi időjárás emléke sokakat ebbe az irányba terelt). Szórófej típusok, keverhetőség, szél, csapadék, „házimixek” minden közrejátszik abban, hogy milyen mértékű perzseléseket okozunk a különböző állományokban. Ez a tavasz – ebben témában- bizony elég „NAPALM-osra” sikerült. Olyan mértékű perzseléseket láttam ország szerte, hogy, ha ezt gyomirtószerek okozták volna, ma kártérítési perek százai indulnának a bíróságokon. Magunkkal szemben sokkal elnézőbben vagyunk.

Tekintse meg kapcsolódó videónkat!  https://agrofil.hu/szakcikkek/egyeb-szakcikkek/szilard-vagy-folyekony-nitrogen-n-formak-talajszkenner-vagy-n-szenzor
Mi lehet a megoldás?

Ahol lehet, előtérbe kell helyezni a kalászosok őszi N trágyázását és tavasszal korai N kijuttatást kell alkalmazni (formától függetlenül) esélyt adva gyökérzónába való bejutásra.

Nem kockázatos ez?

Csak annyira, amennyire egy megkésett kijuttatás. Meg kell érteni, a vázolt környezeti adottságok mellett nincs biztos séma. Nálunk a tavaszi N trágyázás időzítése alig különbözik a szerencsejáték kategóriától.

A nyugati trágyázási sémák mantrázása, majd a nitrátérzékeny területek és azok direktívája teljesen felforgatta a hazai szakmai elveket. Nem kalkulálunk a talajaink tápanyagmegtartó képességével és csak a N kilúgzásáról beszélünk. Pedig mérhető áthúzódó N készletek maradnak egy-egy növény kultúra után a következő évre, veszteségek nélkül. Megvannak a „technológia”korlátai (termőréteg vastagsága, alapképző kőzet tulajdonságai, mechanikai összetétel, lejtőkitettség) de ezeket ismerni kell a gazdaságunkban.

Mit és hol segíthet itt a csúcstechnika és az innováció? 
 TELJES CIKK:    https://agrofil.hu/szakcikkek/egyeb-szakcikkek/szilard-vagy-folyekony-nitrogen-n-formak-talajszkenner-vagy-n-szenzor

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Amikor a tudomány...

Amikor a tudomány nem igazolja a gyakorlatotKi az évtizedek óta megszokott és...

Bővebben...

Egyszerre ,,detoxikál" és kijózanít...

Az AgroFIELD programot nem tömegterméknek terveztük – AgroFIELD 4.0Az...

Bővebben...

Újabb Tempo modell érkezik

Újabb Tempo modell érkezik  2019-ben a világrekorder, nagy sebességű...

Bővebben...

Lovaskocsit adtak...

Lovaskocsit adtak az Alfa-Gép ajtónálló Hoffer traktorjáértIdén augusztus...

Bővebben...

Őszi káposztarepce...

Őszi káposztarepce lombtrágyázási technológiájaI. ŐSSZEL: Cél:A télállóság...

Bővebben...

Hígtrágya kijuttatása, bedolgozása

Rugalmas alkalmazás hígtrágyáhozA FOX 300 D / 350 D / FOX 400 D csekély...

Bővebben...

Mi történik...

Mi történik, ha nem megfelelő a fermentáció?A nem megfelelő fermentáció...

Bővebben...

Tárcsakínálat hazai gyártótól

Az OMIKRON KFT 1990. november 22-én lett alapítva, 100% - ban magyar családi...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK