Szilárd vagy folyékony?

2017. május 29. hétfő
Oláh Margó
15589

Szilárd vagy folyékony nitrogén (N) formák? Talajszkenner vagy N-szenzor?

Aktuális: A múlt és a jövő találkozása a jelenben.

A látszólag összefüggést nem mutató szakmai filozófiák és korszakok találkozása helyezi fókuszba a témát. Aktuális, mert még emlékszünk az idei tavasz kihívásaira, és reményeink szerint tavasz és kihívás lesz jövőre is. A felkészülést még a nyáron érdemes elkezdeni.

A témában beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével.

Feltehetők-e ebben a formában ezek a kérdések?

A kérdés jó és nagyon kompakt, nagyon az elevenjébe nyúl a problémának, de nem lehet ugyanilyen „huszárosan” megválaszolni. Mindenképpen fontos az ökológiai és az agronómiai kérdések feltárása, a műszerek sokszínűségének és alkalmazhatóságuk megvilágítása.

Magyarország az az ország, ahol termeszthető a paprika, a paradicsom, a kajszibarack, a repce, cukorrépa, burgonya. (Sőt, a déli országrészben felmerült már az olajfa ültetvények telepítése is).  A felsorolásból érezhetjük, hogy e növények környezeti optimumai nagyon távol vannak egymástól.  Változatos kultúrflóránk mellett a klímánk is nagyon változatos (változékony). Egyes évjáratokban szélsőséges, és amennyiben a klímajóslatok beválnak, ez csak fokozódni fog. Így a mi viszonyaink között a sokkal inkább az „és”, mint a „vagy” a helyes probléma felvetés. Még így is marad bőven tisztázandó terület a felvetett témában.

Az idei évjáratban is megéltünk mindent: kemény fagy, csapadékhiány, majd – országrészenként eltérően- csapadék bőség. Márciusi „hőség” után jött a fagyos április, a cikk írásakor még mindig nem tudjuk, miben végződik a május, illetve hol melyik országrészben, melyik arcát mutatja meg a május hónap (nálunk a Mosoni-Síkon, egyelőre a szárazat).

Ilyen ökológiai körülmények közé, nem lehet sémákat ajánlani (főként nem nyugati, atlanti klíma alól származó kliséket). Egyértelmű tendencia a folyékony N formák térhódítása. Azonban itt is hamarosan érvényesülni fog az „expander-elv”, azaz visszaáll az a természetes egyensúly a két forma között.

Miből gondolod?
A folyékony forma ilyen mértékű térhódítását szakmai indokok nem támasztják alá. (Kereskedelmi okok esetleg igen, magasabb árrés).  A makro tápanyagokat a növények dominánsan a gyökéren keresztül veszik fel. Csapadék nélkül egyik N formánál sincs meg a felvétel lehetősége, talán a beoldás esélye nagyobb a folyékony változatnál, de a gyökérhez csak eső, vagy öntözővíz juttathatja le. Sokan még most tanulják a folyékony nitrogén használatát (a tavaly tavaszi időjárás emléke sokakat ebbe az irányba terelt). Szórófej típusok, keverhetőség, szél, csapadék, „házimixek” minden közrejátszik abban, hogy milyen mértékű perzseléseket okozunk a különböző állományokban. Ez a tavasz – ebben témában- bizony elég „NAPALM-osra” sikerült. Olyan mértékű perzseléseket láttam ország szerte, hogy, ha ezt gyomirtószerek okozták volna, ma kártérítési perek százai indulnának a bíróságokon. Magunkkal szemben sokkal elnézőbben vagyunk.

Tekintse meg kapcsolódó videónkat!  https://agrofil.hu/szakcikkek/egyeb-szakcikkek/szilard-vagy-folyekony-nitrogen-n-formak-talajszkenner-vagy-n-szenzor
Mi lehet a megoldás?

Ahol lehet, előtérbe kell helyezni a kalászosok őszi N trágyázását és tavasszal korai N kijuttatást kell alkalmazni (formától függetlenül) esélyt adva gyökérzónába való bejutásra.

Nem kockázatos ez?

Csak annyira, amennyire egy megkésett kijuttatás. Meg kell érteni, a vázolt környezeti adottságok mellett nincs biztos séma. Nálunk a tavaszi N trágyázás időzítése alig különbözik a szerencsejáték kategóriától.

A nyugati trágyázási sémák mantrázása, majd a nitrátérzékeny területek és azok direktívája teljesen felforgatta a hazai szakmai elveket. Nem kalkulálunk a talajaink tápanyagmegtartó képességével és csak a N kilúgzásáról beszélünk. Pedig mérhető áthúzódó N készletek maradnak egy-egy növény kultúra után a következő évre, veszteségek nélkül. Megvannak a „technológia”korlátai (termőréteg vastagsága, alapképző kőzet tulajdonságai, mechanikai összetétel, lejtőkitettség) de ezeket ismerni kell a gazdaságunkban.

Mit és hol segíthet itt a csúcstechnika és az innováció? 
 TELJES CIKK:    https://agrofil.hu/szakcikkek/egyeb-szakcikkek/szilard-vagy-folyekony-nitrogen-n-formak-talajszkenner-vagy-n-szenzor

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Megérkezett az ERME

Megérkezett az ERME úabb családtagja  -    Fokhagyma vetőgép...

Bővebben...

A repce termesztése

A repce termesztése, növényvédelme és tápanyagutánpótlása A cikk írásakor a...

Bővebben...

Szármaradvány beforgatásához

Hazai gépgyártónk ajánlata szármaradvány beforgatásához Minőség,...

Bővebben...

A búza rézigénye...

A búza rézigénye és hasznosulása2019-02-20 Szerző: FitoHorm Kft. Az őszi búza...

Bővebben...

Agrárium 2019

Agrárium 2019Időpont: 2019. március 7. Helyszín: Kecskemét, Four Points by...

Bővebben...

Egy Pöttinger vetőgép

A talaj előkészítéseA PÖTTINGER forgóboronák előnye a kiváló porhanyítás és...

Bővebben...

Borjak téli takarmányozása

Borjak téli takarmányozása és menedzsmentjeDr. T. Turner, Josera CalfCareA...

Bővebben...

Nem kell mindig vegyszer

Nem kell mindig vegyszer Az idei évben is sok szántóföldi és kertészeti...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK