Jót tesz a sok mezsgye

2017. szeptember 28. csütörtök
Oláh Margó
3347

Jót tesz a sok mezsgye a földeken a biológiai sokféleségnek, sőt a gazda bankszámlájának is
Jövőbe mutató módszertani újításokkal járulnak hozzá a biológiai sokféleség vizsgálatához és védelméhez azok a tanulmányok, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói publikáltak az idei évtől megjelenő Nature Ecology & Evolution folyóiratban. Az ökológiai gazdálkodás előnyeiről Batáry Péter, a terepi mintavétel és a távérzékelés újfajta kapcsolatáról Zlinszky András és szerzőtársaik munkájából tudhatunk meg többet.
A Batáry Péter vezette vizsgálatot az egykor vasfüggönnyel elválasztott kelet- és nyugat-németországi termőterületek mintáján végezték. A második világháború után ezeken a területeken is kiemelt jelentőségű volt a termésátlagok növelése, amit a mezőgazdaság intenzifikálásával, azaz nagytáblák létrehozásával, gépesítéssel és speciális növényvédő szerek használatával kívántak elérni. Mindezek miatt az agrártáj homogénebbé vált, ami az érintett területek biológiai sokféleségének csökkenéséhez vezetett.
Míg e folyamat hatására Kelet-Németországban 1953 és 1960 között a korábbi 800 ezer kisüzemből kevesebb mint 20 ezer termelőszövetkezet jött létre, addig Nyugat-Németországban ez a drasztikus átalakulás nem következett be. Az ebből fakadó különbségek máig jól láthatók: a mezőgazdasági parcellák méretei ugyanis az 1990-es újraegyesítés után is szinte változatlanok maradtak.

Őszi tritikálé kaszanyűg bükkönnyel keletnémet területen Fotó: Silvius Fusaro
A mezsgyék fontossága
Korábban már számos esetben megállapították, hogy az egyes növényvédő szerek, műtrágyák és talajjavító szerek használatát tiltó vagy korlátozó ökológiai gazdálkodás jóval előnyösebb a biológiai sokféleség megőrzése és a kisebb mértékű környezetszennyezés szempontjából, mint az intenzív, nagytáblás gazdálkodás. Batáry Péter, a Göttingeni Egyetem és az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP Fenntartható Ökoszisztémák Csoport kutatója és kollégái szerint e hatások megismerése és számszerűsítése kiemelt fontosságú az adott területhez illő mezőgazdasági termelési mód kiválasztásához. Az egykori kelet-németországi mintaterületeken a fennmaradó nagytáblás művelés hatására nagymértékben csökkent a biológiai sokféleség, mely az ország nyugati felén, a 70%-kal hosszabb mezsgyéknek és szegélyeknek köszönhetően sokkal inkább fenn tudott maradni.
Bár a terméshozamok hasonlóak voltak, az adott területegységre jutó profit a kelet-németországi nagytáblás mintaterületek esetében 50%-kal magasabbnak bizonyult a kutatás szerint. Ahol a gazdák az elmúlt időszakban áttértek a hagyományos termelési módszerekről az ökológiai gazdálkodásra, ott a terméshozam feleződését, a biológiai sokféleség növekedését és egyúttal a tulajdonosok nyereségének megkétszereződését tapasztalták a kutatók (ez utóbbit azért, mert az ökológiai gazdálkodásból származó terményeket drágábban lehet értékesíteni). Batáry Péter és munkatársai kiemelték, hogy a szegélyekkel szabdalt kisebb termőterületek biológiai sokféleséghez való hozzájárulása még fontosabbnak is bizonyult, mint az ökológiai gazdálkodásé.

A Zlinszky András társszerzőségével szintén a Nature Ecology & Evolutionben megjelent tanulmány a biológiai sokféleség kutatásának jövőjét vetíti előre.
Bár a távérzékelés fejlődésével ma már térben, időben és tematikailag is egyre részletesebb térképeket lehet készíteni, ezek pontosságának sokáig határt szabott a referenciaadatok mennyisége és minősége, hiszen minden ilyen térkép elkészítéséhez széles körű terepi adatgyűjtésre is szükség volt. A kutatók azonban a közeljövőben ugrásszerű előrelépést várnak az olyan, egyre inkább terjedő, nagy hatékonyságú eljárásoktól, mint a terepen kihelyezett kameracsapdák, a madarak automatizált akusztikus azonosítását szolgáló műszerek, valamint a DNS-szekvencia alapján történő fajazonosítási módszerek, melyek például a környezetben hátrahagyott vizelet vagy vér vizsgálatával végezhetők el.

Mindezen terepi és műholdas adatok egyesítése nagyban segítheti az ökoszisztémák és szolgáltatásaik nyomon követésére, illetve megőrzésére irányuló erőfeszítéseket, melyek a napjainkban tapasztalható intenzív globális változások közepette kiemelt fontosságúak.
Sokkal több adat, érthető üzenetek
„Az új adatrendszerek elemzése azonban új statisztikai és modellezési eljárásokat is igényel az óriási adatmennyiség és a mérési bizonytalanságok kezelése miatt” – magyarázza Zlinszky András, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa.
„De összekötve a távérzékelés, az automatizált azonosítás és a modern statisztikai modellezés eszköztárát mégis lehetségessé válik az egyes pontszerű, adatokban gazdag minták felskálázása folytonos biodiverzitás-térképekké, melyek pontossága vagy bizonytalansága is jól meghatározható lesz. Bár ezek az adatsorok lényegesen több információt adnak majd, mint a jelenlegi, indikátorfajokra fókuszáló monitorozási rendszer, mindezt mégis össze lehet foglalni a döntéshozók és a nagyközönség számára is érthető üzenetekben.” Hogy ezeket a célokat elérjék, a taxonómusok, genomikusok, funkcionális ökológusok, távérzékeléssel foglalkozó szakemberek és matematikusok minden eddiginél alaposabb és szélesebb körű szakmai együttműködésére van szükség.
Magyar vonatkozású felvétel a Nature Ecology & Evolution júliusi számának címlapján: a kép a püspökladányi Ágota-puszta légi lézerszkenneléssel készült vegetációtérképe
„Figyelemre méltó siker, hogy az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatásai már az új Nature-lap első évfolyamában helyet kaptak – mondta Báldi András, a kutatóközpont főigazgatója. – Számomra külön öröm, hogy ismét együtt dolgozhatunk Batáry Péterrel, aki korábban sok éven át volt a kutatócsoportom tagja. S arról se feledkezzünk meg, hogy a két fenti tanulmány mellett egy harmadik magyar cikk is megjelent a Nature Ecology & Evolutionben az MTA ATK TAKI és az Állatorvostudományi Egyetem munkatársainak társszerzőségével.”
http://mta.hu/tudomany_hirei/jot-tesz-a-sok-mezsgye-a-foldeken-a-biologiai-sokfelesegnek-sot-a-gazda-bankszamlajanak-nature-ecology-evolution-mta-okologiai-kutatokozpont-108054  

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Csak természetesen

A BIOMIN állatok kiemelkedő takarmányozására szánt termékeket (minőségi...

Bővebben...

De mi lesz 2020 után?

De mi lesz az agrártámogatásokkal 2020 után? Összességében nincs oka...

Bővebben...

Az új CrossCutter Disc

Az új Väderstad CrossCutter Disc hatékonyan teljesít a modern gazdalkodás...

Bővebben...

Pöttinger újdonsága

TEGOSES köztesnövény-vetőgép  ÚJDONSÁGTEGOSEM 200 / TEGOSEM...

Bővebben...

Vontatott szántóföldi permetező

Atlantique 3200vontatott szántóföldi permetezőGépi...

Bővebben...

Indulhat a vidékfejlesztési

Indulhat a vidékfejlesztési kifizetési dömping...

Bővebben...

Zunhammer higtrágya technika

Európa vezető hígtrágya technológia gyártó és az egyik legtöbb innovatív...

Bővebben...

Növényvédőszeres kannák begyűjtése

2017. évi nyári gyűjtés július-augusztus...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK