A repce termesztése

2017. október 03. kedd
Oláh Margó
5241


A repce termesztése, növényvédelme és tápanyagutánpótlása

A cikk írásakor a szakirodalmat és a szaksajtót Tanulmányozva az az érzésem támadt, mintha a magyarországi repcetermesztés jelenlegi helyzetének kedvezőtlen állapotát a termelők repcetermesztési ismeretének hiányával indokolnák. Valóban van néhány terület, ahol van mit bepótolni ezen a téren, de alapvetően nem ezt tartom az elsődleges problémának.
A repce ökológiai igényét Magyarországon jobbára a mérsékelt klímával megáldott nyugati – délnyugati országhatár mentén találja meg. A repce szereti „sunnyogós”, felhős, mérsékelt napsütéssel és rendszeres csapadékkal tűzdelt vegetációs időszakot. Ilyen esetben kijelenthetjük, hogy a talajra „szinte” igénytelen és kiválóan terem. Ha az évjárat csapadékos, jó – kultúr állapotban lévő – talajon még csak nem is tápanyag igényes, hiszen a mély termőrétegű talajok hatalmas tápanyag készlete az intenzív talajélet miatt rendelkezésre áll.
Gyenge, sekély termőrétegű talajon természetesen ez már nem teljesen igaz, hiszen itt a tartalékok korlátozottak. A hiány nem is biztos, hogy a repcénél tűnik szembe, hanem az utóveteményeknél; nem számíthatunk a Magyarországon oly jellemző áthúzódó trágyahatásra.
Száraz körülmények között (ami Magyarországra jellemző) csak a kiváló víz, levegő és hő gazdálkodású termőterületeken jöhet szóba az intenzív repcetermesztés (3 – 3,5 t fölötti termések). Ezen körülmények megléte ugyanis elengedhetetlen, hogy az intenzív kemizálás (gyomirtás, rovarölők, regulátorok, tápanyagutánpótlás) megtérülhessen. Akinek nem jók az adottságai (csapadék, és/vagy talaj, az igenis jól teszi, ha az extenzív repcetermesztés mellett marad, és megcéloz egy szerény null szaldót, egy hatalmas bukás helyett. Igaz, jó évben is csak alulról tudja nézegetni a 3 tonnás álom terméshatárt, de megnyugtatásul közlöm, aki jó adottságok mellett megtermelte a 3,5 tonnát, az ekkor sem fog ezután 5-6 tonnát termelni, hanem megmarad az ő 3,5-4,5 tonna körüli termés szintjén.
Intenzív repcetermesztés tehát csak kiváló adottságú területeken lehetséges!!! Ha végignézzük az 1; 2; 3. ábrákat láthatjuk, hogy a repce termőterületei egybeesnek a potenciálisan legcsapadékosabb helyekkel.
Miből is áll az intenzív repcetermesztés?
Talajelőkészítés
Ez az a terület, ahol az extenzív technológia sem tűri a kompromisszumot. Alap eszköze a henger – bármilyen hihetetlen is. Akinek nincs jó hengere, az nincs felkészülve a repcetermesztésre.
A tarlóhántást az elővetemény lekerülése után azonnal el kell végezni és hengerrel lezárni (elővetemény csak korán lekerülő lehet, borsó, őszi árpa, korai őszi búza).
Amennyiben az idejében hántott tarlót lezárjuk, a talaj felső rétegében kialakítunk egy rosszul hőszigetelő vékony, tömörödött réteget, amelyben a kipárolgó tartalék víz az éjjeli lehűlés miatt, a talaj felső 5 cm-ben cseppfolyós vízként kicsapódik. Ez a kondenzvíz még csapadék hiányában is elegendő arra, hogy a talajélet beindulhasson, így a további, mélyebb műveletek már egy érettebb, könnyebben művelhető talajjal találkoznak.
Nem elhanyagolható a tarlóhántásnak a gyomirtásban betöltött szerepe sem. A kicsapódott víz a nyárutói gyomok csírázási zónájában kötődik meg és indít el egy intenzív gyomcsírázást, – ide értve a gabona árvakelést is, – amit a következő műveletekkel elpusztíthatunk. A tarlóhántás a repcetermesztés legfontosabb eleme.
A repcetermő tábla megválasztása
A terület kiválasztás időben lényegesen megelőzi a tarlóhántást, de az előző téma jelentősége miatt csak most foglalkozunk vele.
A kiválasztott területen ne legyenek szélsőséges gyomviszonyok. Különösen fontos, hogy a tábla szinte mentes legyen a mezei acattól, az ebszékfűtől és a ragadós galajtól. Extenzív termesztésnél nincs kompromisszum, mert a termés nem bírja el a vegyszeres gyomirtás költségét. Intenzív körülmények között is kockázatos, mert a mi éghajlati adottságaink nem kedveznek a repce gyomirtási technológiának. A preemergens vagy korai posztos kezelések, csak ritkán áznak meg tisztességesen, ezért a hatás sok esetben részleges. Ez szélsőséges gyomosodási viszonyok mellett végzetes lehet.
Az acatmentesítést a gabona és repce között már nem lehet megvalósítani (glifozát), vagy ha mégis kísérletet teszünk rá, kockáztatjuk az ideális magágy elkészítésének lehetőséget. Fontos, hogy előregondoljuk még az előző őszön és a leendő repceterületre rövid tenyészidejű korai gabona fajtát válasszunk. Betakarításkor ügyelnünk kell arra, hogy a kombájn alacsony tarlót hagyjon, mivel a magas tarlót nehéz jól elmunkálni és az összehúzott csomók gátolják a repce csírázását. A repce ligetes lesz és felgazosodik. Célszerű odafigyelni, hogy a gabona a legkisebb veszteséggel kerüljön betakarításra, mert az árvakelés nagyon sok problémát okoz majd. Tehát már az előveteményben, vagy még előtte ezeket a sorokat rendezni kell. A repce termőterület kiválasztása ezért több annál, minthogy megnézzük, melyik kiszikkasztott tarló veszi be korábban a tárcsát és oda vetünk repcét.
Tápanyagutánpótlás
A repce tápanyagigényes növény. (4. ábra) Az igények kielégítésének forrásai lehetnek egyfelől a talaj természetes tápelem tartalma, másfelől a trágyázás során használt trágyaanyagok. Így a műtrágya igény már jelentős eltéréseket mutathat nemcsak talajtípusonként, hanem évjáratonként is. A kárpát-medencei talajfejlődési folyamatok kapcsán a talajban óriási tápanyag raktárak alakultak ki, amelyek bizonyos esetekben messzemenően kielégítik a repce alkalmasint talajzsaroló tápanyagigényét. Jó tápelem raktározó és szolgáltató képességgel bírnak a mezőségi talajok és azok átmenetei (emellett jó a vízgazdálkodásuk is, így a repce fejlődését folyamatosan lehetővé teszik). Csapadékosabb évjáratokban a gyengébb tápanyag szolgáltató képességgel rendelkező talajok is megnyílhatnak, de egy nagy termés komoly zsaroló hatása léphet fel az utóveteményeknél. Az 2. táblázat mutatja, hogy átlagos magyar talaj, éghajlati körülmények és közepes tápanyag-szolgáltató képesség mellett a különböző típusú termőtalajokon mennyi műtrágya hatóanyaggal kell számolni szemtermés tonnánként.
Az táblázatban látható adagok a fűnyíróelv szerinti minimum technológiát takarnak és feltételezik, hogy a korábbi években nem volt trágyakihagyás így a táblák talajának egyensúlyi folyamatai biztosan nem sérültek. A táblázat számai ellenére azonban azt mondhatjuk, ha a tápelem szolgáltató képesség közepesnél jobb (jó, kiváló /talajvizsgálat!!!/), és amennyiben az elmúlt években a tápanyag-utánpótlás nem volt zsaroló jellegű, akkor egy 2-3 tonnás terméshez az alaptrágya (foszfor, kálium) el is hagyható, tartalékolva a pénzeszközöket a területen esetleg jobban termő búzára vagy kukoricára. Nagy, luxusfogyasztást igénylő (4 tonna feletti) terméseket biztonsággal csak teljeskörű alaptrágyázással érhetünk el. Az alaptrágyázást mindig ősszel végezzük. A magyarországi átlagos körülmények között a tavaszi alaptrágya nem hasznosul, legalábbis a termelési ciklusban biztosan nem térül meg. A pentozánhatás elkerülésére a nitrogén adagolása (30 kg/ha hatóanyag) célszerű lehet. Egyéb őszi nitrogén igénye a repcének nincs.
Vetőszántás
A tarlóápolást követheti még egy mélyítő tarlóművelés, de erre nálunk nem igen szokott lehetőség kerülni. Örülünk, hogy ha egy sekély, 15-22 cm-es, jó minőségű vetőszántást, és annak hengerrel történő zárását időben el tudjuk végezni. Segíti a csírázást, ha vetés előtt 2-4 héttel meg tudunk tisztességesen szántani, és a szántás érni és ülepedni tud. A repce nem igényli feltétlen a szántást. Ha nem tudunk jó minőségben szántani, akkor kerüljük a műveletet.
Magágykészítés
Gyorsan, lehetőleg egy menetben végezzük el. Az eszköz alkalmas legyen szerencsés esetben kizöldült szántás gyomnövényeinek elpusztítására, sekély bedolgozására, és egy szilárd alapú, tömődött magágy létrehozására. Ha a magágy nem kellően stabil, még a legprecízebb, drágább vetőgépeken is nehezen lesz tartható a beállított mélység. A különbségek nem feltétlenül lesznek nagyok, és jóllehet csapadékos őszön a különbséget észre sem vesszük. Ha vetés után száraz időjárás jön, a kelés vontatott lesz, elhúzódik, folyamatosan teret biztosít a bolhakártétel lehetőségére. Az őszi munkacsúcs idején nem fogjuk tudni, hová illesszük a rovarölőszeres kezelést. Rossz vetés esetén – az elhúzódó kelés miatt- a rovarölőszerek már nem védenek a bolha imágói ellen. Az említett következmények miatt –amenyiben a talaj nedveségi állapota megengedi- a repcét mindig két henger közé vessük.
Vetés
A magnormákat, csíraszámokat a 3-4. táblázat tartalmazza.
Fontos, hogy a vetőgép pontosan tartsa a mélységet és kis magnorma esetén is pontosan vessen, ne lötyögjön, zörögjön rajta semmi. Az esetleg megkopott csapokat és alkatrészeket a vetés előtt ki kell cserélni. Ami elmegy a gabonánál, az az apró magvaknál már probléma. Az jó, ha a vetőgépnek már van saját tömörítő hengere, de száraz időben soha ne elégedjünk meg ezzel! Egy rendes, jóravaló hengerrel lassan járjuk meg az elvetet területet. „Farokfelvágva”, tapsolva vágtató, porfelhőbe burkolózó gyűrűshengerezésnek nincs értelme. Lassan gurigázva, akár két műszakban végezve kell megcsinálni, hogy legyen ideje a hengernek lenyomni az összetört rögöket.
Őszi ápolás
Gyomirtás
Ahhoz, hogy a gyomirtószerek jó gyomirtó hatást adjanak, kiváló talajmunkára, kellő mennyiségű és lehetőleg több adagú bemosó csapadékra van szükség. A terület kiválasztásánál már említettük, ha ezek a feltételek hiányoznak, a gyomirtó hatás csak részleges, így szélsőségesen gyomos területen csak költségnövelő, de nem hatékony a vegyszeres gyomirtás. Extenzív körülmények kötött pedig a területmegválasztás az egyetlen kifizetődő gyomszabályzási eljárás. (5. ábra)
Rovarok elleni védelem
Az inszekticides csávázás jó megoldás, ha a kelés körülményei nem rosszak, és nincs az átlagosnál nagyobb bolhainvázió a területen. Ha sok a bolha, akkor célszerű a csávázást állománypermetezéssel is kiegészíteni.
Később jelentkeznek a repcedarázs álhernyói a területen. Kedvező a csapadékkal tűzdelt hosszú ősz. A védekezés olcsó piretroidokkal is megoldható, de ne várjuk meg, míg a lárvák a 2.-3. vedlés után már feketék, mert ezeknek rendkívüli étvágyuk van. (A repce fejlettebb állapotában a rövarölőszerek mellé célszerű a bór adagolása is az őszi bór ilyen kielégítésére.
A regulátor kezeléseket hozzárendelhetjük valamelyik rovarölőszeres kezeléshez, de végezhetjük önállóan is. Hatásukra a hosszanti növekedés megáll, erősödik a gyökérnyak, ezáltal javul a télállósság. A növényekben csökken a gibberellinsav, etilén és az abszcizinsav szintje. Technológia szintű használata esetén a hatékonyság sokszor csak eseti. Akkor célszerű alkalmazni, ha a repce láthatóan el akarja hagyni a földet, és túlburjánzóvá válik. Extenzív termesztési körülmények mellett csak indokolt esetben javasolható. Mindig arra törekedjünk, hogy a repce rozettás (8-10 leveles, elterülő) állapotban menjen a télbe.
Tavaszi ápolás
Kora tavasszal az első lépés, amint rá lehet menni a területre az első N adag kiszórása. A mi éghajlati körülményeinknél ez azt jelenti , hogy szinte a teljes adagot ilyenkor ki kell adni és egy kisebb résszel célszerű azt megkockáztatni, hogy lesz-e annyi tavaszi csapadék, hogy azt is felveszi a növény. A 3. nitrogén trágyázás csak extra, a számított adagon felüli dózis lehet, ha látjuk, hogy a tavasz kedvez a repcének, és meghálálja azt. Fontos lehet felfagyás esetén a terület hengerezése, illetve tömörödöttség esetén a talaj felület boronálása (gyomfésű). Alkalmas eszköz lehet a nitrogén műtrágya sekély bedolgozására (ammónia veszteség), illetve a talajt átlevegőztetve segíti a talaj élet beindulását, segítve ezzel a természetes tápanyag szolgáltató képességet.
A következő feladat sok odafigyelést és szemfülességet igényel. A betelepülő ormányos bogarakat sárgatállal figyeljük meg. Hazánkban minden jelentős rovarkártevő már nagyon korán betelepül. A repce-fénybogarat és a repcebecő-ormányost együtt lehet fogni a repce-szárormányossal. A korai, virágzás előtti kezelésekeknek óriási jelentősége van a termés megvédésében. Ez akár 2-3 kezelés is lehet.
A jó repce elhúzódóan virágzik, és ad ezzel felületet a károsítóknak. Intenzív repcében még akár két Calypso-s kezelés is szükségessé válhat ebben az időszakban a nagy a termés eléréséhez.
A tavaszi regulátor alkalmazást, kén és bór trágyázást a rovarölőszeres kezelésekhez igazítva egy menetben célszerű elvégezni. A csökkenő ipari kén kibocsátás és az alacsony glükozinát tartalmú, 00-s repcék csekély kén raktárai miatt intenzív termesztésnél célszerű figyelmet fordítani a kén trágyázásra. Javasolható nitrogén trágyaként a kéntartalmú nitrogén fejtrágyák, illetve levéltrágya formájában a kéntartalmú permetező szerek, például Thiovit.
A feldarabolt termőterületek miatt a repcetermő területek állományszárítása kockázatos. Jó hatást mutat, ha a repcét teljes virágzásban gombaölőszeres védelemben részesítjük. A becők egységesen erősek lesznek, nem nyílnak fel akkor sem, ha nem végzünk érésgyorsítást vagy állományszárítást.
Betakarítás
A betakarításhoz elengedhetetlen az oldalkasza megléte. Célszerű a tábla fogásokra osztásánál, ha ez mind a két oldalon fel van szerelve. Aki komolyan akarja és tudja venni a repcetermesztést, az nem kerülheti el egy komplett repce adapter megvásárlását sem. A betakarítás 9 % körüli nedvesség tartalomnál kezdhető, illetve a szárítás nélküli tárolás csak így valósítható meg. Javasolható a repce esti, éjjeli aratása, ilyenkor a veszteségek tovább csökkenthetők.
Hol spórolhatnak az extenzív termelők?
– Ha odafigyel a megfelelő terület kiválasztására, és az amúgy sem nagy arányú repce területnek nem túl gyomos, vagy viszonylag gyommentes területet jelöl ki, a vegyszeres gyomirtás megtakarítható. A gabona árvakelés megfelelő tarlókezelés esetén minimalizálható.
– Ha a terület tápanyag szolgáltató képessége közepesnél jobb (jó, igen jó /tajvizsgálat!!!/), és a korábbi évek tápanyag utánpótlási gyakorlata nem volt erősen zsaroló jellegű, akkor az adott évben elhagyhatjuk a foszfor, kálium alaptrágyázást.
-A fajtarepce használata messzemenően elegendő
-Alkalmasint sprórolni lehet a regulátorok alkalmazásán, nagyon meg kell gondolni, hogy megéri–e élni ezzel a lehetőséggel. Lehet spórolni a kén trágyázáson, de a bór esetében csak óvatosan éljünk ezzel a lehetőséggel.
-Nitrogén trágyázás egy alkalommal, esetleg másodjára is, de mindig a repce érdeme szerint.
– A tavaszi rovarölőszeres védelem maximum két korai, virágzás előtti kezelésből áll (lehet, hogy csak olcsó piretroid. Ha a sárgatálat jól alkalmazzuk, és a kezeléseket sikerül jól időzíteni, kis kockázattal elegendő lehet csupán a piretroidok alkalmazása). Virágzásban (ha indokolt) maximum egy Calypso-s kezelés megtérülhet. (Az intenzív repcetermesztés megkívánhatja a ötszöri védelmet is)
– A virágzásban a gombaölőszer alkalmazása elmarad, állományszárítás csak heterogén és/vagy gyomos területen elfogadható. Ez ugyan növeli a kockázatot, de gyenge terméskilátások esetén a repülés és a szerköltség megtérülés is csupán esetleges lehetne.
Az ajánlatunkból látható, hogy Magyarországon a repcetermesztés két jól definiálható csoportra választható szét. A csoportok között nagyon kevés az átmenet. Akik szerényebb repceterméseket takarítanak be Magyarországon, egyáltalán nem biztos, hogy a hozzá nem értés hiánya miatt történik, ha vannak is ilyenek, remélem tudtunk összefoglalónkkal egy kis segítséget adni. Úgy gondolom, hogy az extenzív, de rentábilis repcetermesztés sokkal több és elmélyültebb szakmai tudást, és beleérző képességet igényel, mint a jó adottságú területen egyentechnológiával hozni évente a négy tonnát. Biztos vagyok benne, hogy a leg helyesebb, ha mindkét csoport figyel egymásra, és tanul egymástól.
Javaslom, hogy a szerényebb adottságú repcetermelőket hibás reklám propagandával ne üldözzük bele a biztos bukásba azzal, hogy álmokat kergettetünk velük a repcetermesztés terén.
https://agrofil.hu/szakcikkek/novenyvedelem/a-repce-termesztese-novenyvedelme-es-tapanyagutanpotlasa  
Lajos Mihály – Kasztner Gusztáv
Agrofil-SZMI KFT

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Nem csak büdös, de kártékony is

Nem csak büdös, de kártékony isMost, a nyár vége felé egyre gyakrabban...

Bővebben...

Talajvédelmi terv készítése

Talajvédelmi terv készítéseA termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX....

Bővebben...

Önitató szaküzlet

Önitató Szaküzlet Az önitatók között talán a legelterjedtebb a falra...

Bővebben...

Megtaláljuk és megoldjuk

Megtaláljuk és megoldjuk a talajjal kapcsolatos problémákatPrecíz...

Bővebben...

Optimális vetőmag-elhelyezés

A Cirrus vontatott kombinált vetőgép 3 m, 3,5 m, 4 m és 6 m munkaszélességben...

Bővebben...

Segítség belvizes területekre

Tellus talajlazítók a Valkon Kft. kínálatában!Megkezdük a Tellus talajlazítók...

Bővebben...

Fokhagyma betakarítása

ERME RE1 típusú darabolós fokhagyma betakarítógép Mai napon kipróbáltuk...

Bővebben...

Vontatott szántóföldi permetező

Atlantique 3200vontatott szántóföldi permetezőGépi...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK