A digitális vakvezetés

2017. október 26. csütörtök
Oláh Margó
2430


Ha egyszer egy program beindul…, avagy a digitális vakvezetés

Beszélgetés Lajos Mihállyal, az AgroField program formabontó, de hagyományteremtő rendezvényen.
KA: Hol vagyunk most és miért vagyunk itt?

LM: A Bakony és Kisalföld találkozásánál Pannonhalma és Táp környékén, ittlétünk célja pedig az AgroField program keretében szervezett talajtani terepgyakorlat. Vendéglátónk a tápi Hercegrét Kft.  annak vezetője, Horváth Ottó és munkatársai.
KA: Mennyiben kapcsolódik ez a kifejezetten terepi gyakorlat a digitalizációhoz, hiszen az általánosan használt okos telefonokon túl nem látok különlegességeket.
LM: Ez egy „pedagógiai stratégia”.  A mezőgazdaságban kibontakozó digitalizációra való felkészülést nem a „szerver szobában” kell kezdeni, mert ebben az esetben a kudarc garantált. Ma a mezőgazdaságban a döntéshozók meghatározó része csak az itt látható okos telefonokon keresztül kapcsolódik a digitális világhoz, munkájukat valamelyest megkönnyíti, de a digitalizáció világában sajnos inkább „prédák”, mint felhasználók és –gazdasági súlyukhoz képest- meg végképp nem irányítók. Ezt sajnos magamról is tudom, és végtelenül megalázónak tartom azt a jövőt, melyet ez a világ számomra tartogat. Védekezhetek ellene úgy is, hogy nem veszek róla tudomást (erről a megoldásról egy gyermekkori vicc jutott eszembe, ami majd a februári konferenciánknak adhatja meg az alaphangulatot) vagy kicsit „kapuzárásos” tünetekkel ugyan, de megpróbálok felzárkózni egy még nagyobb fokozatba kapcsoló világhoz.
Időutazás, az idegenvezető: Dr. Barczi Attila
A digitalizálódó világról az idősebbek szakmailag többnyire tudomást sem vesznek, a közép generáció (a teljes X és az Y generáció egy része) csupán „bevándorló”  (digital immigrant, már angol kifejezés is van rá) ebben a világban. Természetes közege ez ellenben a Z-, vagy még inkább az őket követő, már tudatosan „e” generációnak nevezett korcsoportnak. Ők azonban még távol vannak attól, hogy a jelent befolyásolják, viszont a jövőt ők fogják megváltoztatni. A jelen forgatókönyveit már nekik, az ő képességeikre és készségeikre írják. Mivel a korengedményes nyugdíjtól (de lehet, hogy általában a nyugdíj, alig 100 éves intézményétől) elköszönhetünk, így alighanem az életfogytig tartó munkával kell kalkulálni, s ez digitális készségek nélkül nem fog menni. A „Z” és „e”- generáció pedig nem fog velünk kesztyűs kézzel bánni. Nem fognak a „digitális vakság” gyógyításával vacakolni.
KA: Hol látható itt az átkötés ebbe a jövőbe?
LM: Én a rendszerváló generációhoz tartozom. A mi német, angol, francia nyelvtanáraink két-három leckével jártak előttünk az anyagban, azzal az előnnyel, hogy ők már többnyire magas szinten bírtak egy idegen nyelvet (orosz) mindemellett sokéves oktatási és pedagógiai módszertani tapasztalattal is rendelkeztek. Most a mezőgazdaság digitalizációjában teljesen ugyanez a helyzet. Mivel jelenleg a fiatal generációból még nagyon kevés (felelős, üzleti értelemben) a „hágóképes” személyiség (ez nem lesz mindig így!!) ezért magunkat kell  az adott helyzetben szolgálatba helyezni, és  teljesíteni kell  ezen a téren a történelem által ránk szabott feladatokat. Nincs „surranó pálya”, oda kell állni. Tájökológia, tájhasználati modul hallgatósága a Pannonhalmi Apátság Arborétumában
KA: Valóban ez lenne a helyzet?

LM: Szerintem rosszabb, de nem akaratok senkit kiábrándítani. A digitális „vakvezetést” sem lehet a szerverszobában kezdeni.  Zsilipelni kell a digitális tudás mélyére vezető merülés közben. Hozzá kell szoknunk az új közeghez, és mindig vissza is kell térni a biztonságosnak megismert kiindulási pontokhoz. Erre a biztos pontra legalkalmasabbnak találtuk a talajt, és a talajtan tudományát, melyet szerintem szégyenletesen alulértékelten, unalmasan és rosszul oktattak ebben az országban (tisztelet a kivételnek). Ez óriási űrt, és vele  együtt nagy tudásszomjat is teremtett. Ezt a mai terepgyakorlat is fényesen bizonyította, hogy egy jól hangszerelt zenekart, egy jó karmester úgy tud megszólaltatni (ez itt most Dr. Barczi Attila érdeme), hogy az első tételnél mindenki ámulatba esik és ebből az állapotból ki sem akar jönni. Itt sok „fontos” ember van jelen. Ennek ellenére csak nyomokba vonulnak félre kollégák telefonálgatni, mindenki feszülten koncentrál, kérdez és visszakérdez. Ebbe a koncentrált figyelembe lehet „belecsepegtetni” az első digitális mezőgazdasági alapfogalom kombinációkat, összefüggéseket (vezetőképesség, talajfizika, talajszkennelés, zónalehatárolás, változó mélységű talajművelés).  Fel kell oldani az ellenállást, a gátlást. Egy jó táncpartner mellett biztonságban érezhetik magukat az „elsőbálozók”. A csapatépítő program “sporteredménye” a talajszelvény
KA: Miben áll a módszer?

LM: Az alapvetés: BIGDATA helyett SMALLDATA. Kisebb és átlátható együttműködő és gondolkodó csoportok létrehozása, egymás valós megismerése, szoros bizalom kialakítása. Kevesebb, de releváns adat megosztása és együtt használása, bizalmi alapon. Ezt nem lehet erőszakkal gyorsan felépíteni. Ezt nevelni kell. A terepgyakorlaton mindenkinek el kell hagyni komfortzónáját, részt kell venni a szelvény feltárásban és visszatakarásban. A járműveket a terepen az Agrofil biztosítja, mindenkinek mindig más mellé kell ülnie, lehetőleg eddig számára ismeretlen, vagy kevésbé ismert kolléga mellé kell „sodródnia”. Ez a csapat építés és megszilárdítás pszichológiája. Ez a közösség egy 5-6 éves fejlesztési munkára szövetkezett az ország legváltozatosabb részeiből .
A szellem táplálása után a testet is kényeztettük Melynek a végeredménye –reményeink szerint- az adott kor adottságáig a digitális készségek előnyeinek maximális kihasználása. Ez egy digitális szerelmi sokszög, melyből remélhetőleg tartós kapcsolat alakul ki. Ez az együttműködés túlmutat a digitalizáció korlátain, az élet és az üzlet egyéb területeire is kiterjed. Ez egy öntisztuló rendszer szeretne lenni, aki ebből csak kivenni akar, az kiesik.
KA: Hogyan tovább?

LM: A továbbiakban először visszatekintünk 2017-es évre. A gazdaságokban beállított precíziós gazdálkodási kísérletek eredményeit elemezzük ki. Közös interaktív tapasztalatcserén használjuk egymás készségeit, tudását, tapasztalatát. Élő emberi agyakat kötünk össze valósidőben és helyen (mint a nagy szerver-hálózatoknál a digitális világban). Az összekapcsolásban a kommunikáció minden formáját próbáljuk használni.  Alkalmazni akarjuk az értelem mellett az érzelmi csatornákat is, hogy később a gyakoribb virtuális kapcsolattartást a bizalmatlanság ne korlátozza, az adatbiztonságot maguk a résztvevők a személyükkel garantálják.

 Szélesebb körökhöz szeretnénk szólni a februári konferenciánkon a trendekről, irányokról és kísérleti eredményekről. Tavasszal pedig indul a (kísérleti) szezon, melynek startja márciusban, a Dél-Alföldön megrendezésre kerülő Talajtani (csapatépítő) Terepgyakorlattal indul. Vendéglátóink a Róna és a Szeredi Kft-k lesznek. Ősszel pedig irány a magyar „kukoricaöv”!
Az alkoholban (borban) oldódó gondolatok felszínre hozása
Köszönöm a beszélgetést!

https://agrofil.hu/hirek/ha-egyszer-egy-program-beindul-avagy-digitalis-vakvezetes 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Fokhagyma betakarítása

ERME RE1 típusú darabolós fokhagyma betakarítógép Mai napon kipróbáltuk...

Bővebben...

Növényvédőszeres kannák begyűjtése

2017. évi nyári gyűjtés július-augusztus...

Bővebben...

Rágcsálók kártétele

Rágcsálók kártétele és az ellenük való védekezés Valószínűleg mindenki...

Bővebben...

Tárolási megoldások a RICHEL segítségével

GRAVETTI megoldás a magyar mezőgazdaság számára a RICHEL segítségévelŐszintén...

Bővebben...

Ahol a vaddisznók járnak

Ahol a vaddisznók járnak…Súlyos vadrágás okozta kár napraforgóban… ott fű nem...

Bővebben...

Hogyan lehet a kevés...

Őszi búza – Hogyan lehet a kevés egy kicsit több? 2017-09-25 Szerző:...

Bővebben...

A talaj életre keltése

Közösen dolgozunk a sikeres jövő érdekében.A PÖTTINGER az elmúlt években...

Bővebben...

Álmokból tervek

Üdvözöljük!Miért éppen minket válasszon?Talán azért, mert "Nálunk közös A...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK