A felmelegedés gátolja..

2018. január 08. hétfő
Oláh Margó
260

A felmelegedés gátolja, hogy egyre több gabonát arassunk
Miért stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és általában az egész régióban? Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van e negatív folyamatokban.
2050-re az élelmiszerek iránti igény globális szinten várhatóan körülbelül 70 százalékkal növekszik napjainkhoz képest a dinamikus népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás emelkedése miatt. Jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa (Hordeum vulgare), a búza (Triticum spp.), a kukorica (Zea mays) és a rozs (Secale cereale). E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, ún. zöld forradalom során. Azonban a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat – komoly fejtörést okozva a globális élelmiszer-biztonság szempontjából.
Hogyan hat a klímaváltozás a legfontosabb gabonafélékre?
Noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre – közöttük a gabonák terméseredményeire –, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére. Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában (a folyóirat a Scimago rangsora szerint a klímaváltozás-kutatás vezető lapja).
Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921–2010 közötti időszakban. (A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia a Lendület program keretében támogatta.)
A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. Ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921–1950-ről 1951–1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek.
Ezt követően az 1981–2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6–14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17–39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33–67 százalékra ugrott.
Mi a teendő az Alföldön?
Pinke Zsolt és Lövei Gábor elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott „zöld forradalom” a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.
Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, az elemzés eredményei azonban felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét e negatív tendenciájú folyamatban. A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára. Ezért a kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják.
A cikk ábrákkal bővítve itt olvasható:
http://mta.hu/tudomany_hirei/a-felmelegedes-gatolja-hogy-egyre-tobb-gabonat-arassunk-arpa-buza-gabona-rozs-homerseklet-novekedes-108357
További információ:
Pinke Zsolt
Szent István Egyetem, Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Mobiltelefon: 06 30 588 8352

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Merlo rakodógép

Az M.C.I. Nemzetközi Gépkereskedelmi Központ Kft. több...

Bővebben...

Optimális vetőmag-elhelyezés

A Cirrus vontatott kombinált vetőgép 3 m, 3,5 m, 4 m és 6 m munkaszélességben...

Bővebben...

Ez az az ,,új" kifejezés

https://agrofil.hu/videok/vdt-variable-depth-cultivation VDT (Variable depth...

Bővebben...

Szarvasgombás erdő telepítése

Szarvasgombás erdő telepítésének támogatása, pályázat: VP5-8.1.1-161. A...

Bővebben...

Pöttinger újdonsága

TEGOSES köztesnövény-vetőgép  ÚJDONSÁGTEGOSEM 200 / TEGOSEM...

Bővebben...

A talaj életre keltése

Közösen dolgozunk a sikeres jövő érdekében.A PÖTTINGER az elmúlt években...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK