Génmódosított növények...

2018. január 12. péntek
Oláh Margó
351

http://mta.hu/tudomany_hirei/genmodositott-novenyek-az-eu-ban-bizzuk-a-tagallamokra-a-dontest-108364  
Génmódosított növények az EU-ban? Bízzuk a tagállamokra a döntést
A génmódosított növények termesztése régóta vitatéma az Európai Unióban. Agrárkutatók és szakjogászok egy csoportja új típusú eljárást javasol az ügyben azért, hogy az engedélyezés folyamatában kevesebb szerep juthasson a politikai szempontoknak.
„Az Európai Uniónak a génmódosított (GM) növények kereskedelmi célú termesztésére vonatkozó döntéshozó folyamata nem képes betölteni szerepét. Az Európai Bizottság GM élelmiszer- és takarmánynövényekkel, valamint a környezeti kockázatokkal foglalkozó fellebbviteli bizottsága például 2017. március 27-i ülésén sem arról nem tudott dönteni, hogy engedélyezi három GM kukoricahibrid termesztését, sem arról, hogy elutasítja az erre vonatkozó kérelmet. Több uniós tagállam – úgy tűnik – politikai alapon, és nem tudományos érvekre-ellenérvekre alapozva szavaz a GM növényekről szóló kérdésekben.”
A fentebb összefoglalt megállapítások tizenhárom EU-tagállamokban dolgozó kutató közös véleménycikkében szerepelnek, amelyet a Nature Biotechnology folyóirat január 10-i száma közölte Miért van szüksége az Európai Uniónak egy nemzeti GMO szabályozási mechanizmusra címmel (DOI: 10.1038/nbt.4051). A cikk magyar szerzője Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.
Egy két éve bevezetett uniós szabályozás feljogosította a tagállamokat arra, hogy olyan GM növényfajták termesztését is korlátozzák vagy megtiltsák, amelyekre korábban uniós szintű engedélyt kaptak a forgalmazók. A szabályozás következménye az volt, hogy a vonatkozó irányelv egyre távolabb került az eredeti jogharmonizációs cél megvalósításától. A tizenhárom szakember most azt javasolja, hogy a tagállami szintű tiltást a tagállami szintű engedélyezés jogával helyettesítse az Európai Unió.
A Nature Biotechnologyban közölt cikk ennek érdekében új szellemiségű irányelv kidolgozását javasolja az Európai Bizottság számára, amely biztosítaná a tagállamoknak az önálló engedélyezés jogát, amennyiben a szóban forgó GM növényfajta már átesett az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezési eljárásán, és azt állapították meg róla, hogy ugyanolyan biztonságos a termesztése, mint amilyen azé a növényfajtáé, amelyből származik.

A tizenhárom szakember javaslata szerint az EFSA vezetésével továbbra is megmaradna a kollektív, széles körű tudományos kutatásokra alapozott kockázatelemzési folyamat. A szerzők szerint a javasolt szabályozás jobban megfelel a szubszidiaritás elvének (a döntéseket vigyük minél közelebb az érintettekhez), továbbá lehetőséget biztosítana a sajátos körülmények, szempontok figyelembe vételére – például akkor, ha egy bizonyos uniós régióban gazdálkodó termesztők igényeire szabott fajtáról van szó.

A szerzők azt is megjegyzik, hogy jelenleg a GM növényeket elutasító tagállamoknak is jóvá kell előbb hagyniuk az uniós szintű engedélyezést azért, hogy utána határaikon belül megtilthassák e növények termesztését. Az új szabályozásnál ezzel szemben nem lenne semmi teendőjük, azaz egyszerűen nem lépnének be az engedélyezők közé.

Összeurópai akadémiai állásfoglalás a génszerkesztésről
A Magyar Tudományos Akadémia az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) jelentése nyomán olyan állásfoglalást adott ki december közepén, amely szerint észszerűbb szabályozásra lenne szükség a genomszerkesztési módszerek területén. A genomszerkesztéssel lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani, tehát mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok létrehozásától. Tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést – követve az EASAC ajánlását – a hazai szabályozás ne tekintse génmódosításnak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása – szerepel az állásfoglalásban.

További információ
Sági László
MTA ATK Mezőgazdasági Kutatóintézet, Növényi Sejtbiológiai Osztály
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 
Dennis Eriksson
Svéd Agrártudományi Egyetem (Swedish University of Agricultural Sciences)
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+46 73 5669522

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Csökkentett menetszámú talajműveléshez

Challenger gumihevederes traktorA Caterpillar által tervezett Challenger...

Bővebben...

Rágcsálók kártétele

Rágcsálók kártétele és az ellenük való védekezés Valószínűleg mindenki...

Bővebben...

A kullancs több mint egy rovar

A kullancs több mint egy rovar- probléma A közhiedelemmel ellentétben nem...

Bővebben...

Pöttinger újdonsága

TEGOSES köztesnövény-vetőgép  ÚJDONSÁGTEGOSEM 200 / TEGOSEM...

Bővebben...

Álmokból tervek

Üdvözöljük!Miért éppen minket válasszon?Talán azért, mert "Nálunk közös A...

Bővebben...

Vadkár védelem

Az Önitató Kft. 1993 óta működik: korábban csak állat önitatók gyártásával és...

Bővebben...

Univerzális vetőgép kombináció

Kverneland u-drill univerzális vetőgép kombináció - új, merevvázas...

Bővebben...

Nem az a gazda

Nem az a gazda, akinek az apja is az volt, hanem akinek az unokája is az lesz,...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK