Precíziós fejtrágyázás

2018. április 16. hétfő
Oláh Margó
478

Precíziós fejtrágyázás
AgroFIELD – Perfect solutions
A helyspecifikus gazdálkodás nem feltétlenül ér véget a differenciált alaptrágya kijuttatással és a változó tőszámú vetéssel. Egyes kultúrákban a teljes vegetációs időszakban alkalmazhatunk pillanatnyi igény alapján végzett kezeléseket. Nézzük hogyan lehetséges ez?
Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk adódik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerint, valós idejű, helyspecifikus tápanyag-ellátásra, illetve növekedés szabályozó szerek kijuttatására. Az eszköz az általa kibocsátott vörös (R) és közeli infravörös (NIR) fény speciális hullámhossz tartományának, a növénytakaró felületéről történő visszaverődését érzékeli és két mutatóval jellemzi a kultúrnövény aktuális állapotát:
IBI – vegetációs index, a növényállomány zöld szín intenzitásának méréséből származtatott mutató, amely a tábla adott pontjain mérhető fotoszintetikus aktivitással arányos és a növény fitneszére jellemző
IRMI – a mérőeszköz algoritmusainak segítségével a visszavert hullámhossz tartomány értékeiből számított érték, amely a mérés időpontjában a növény nitrogén-ellátottságát jellemzi

1. ábra: Isaria Fritzmeier növényszenzor műtrágyaszóróval


2. ábra: Isaria Fritzmeier növényszenzor permetezőgéppel

Az eszköz feltérképező üzemmódját (scan mode) alkalmazva, a táblán végighaladva megkapjuk az 3. ábrán látható IBI térképet, amely a vegetációs indexet tartalmazza. Térképünkön a piros – sárga – zöld színátmenet az alacsonyabb vegetációs intenzitástól a magasabb felé halad, tehát a térkép zöld részei jelzik a relatív értékben jobb fitnesszel rendelkező állományt.

Ugyanezen mérés alkalmával az IRMI értékről is információt nyerünk, amely a 4. ábrán látható. A térképen az előzőhöz hasonló jelöléssel, a zöld területek a kedvező nitrogén ellátottságú részeket jelölik, míg a sárga – piros átmenet felé haladva az átlagos – gyengébb nitrogén szint látható. A két térkép együttes elemzése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pillanatnyi fitnesz nem feltétlenül függ össze a nitrogén-ellátottság mértékével (ez az érték lehet teljesen ellentétes is!!! Azaz gyenge növényállománynak lehet jó N ellátottsága, és fordítva is pl.:3-4-es ábra). Az IBI térképen piros-narancssárga színezetű, tehát relatív alacsony fitnesszel rendelkező növényzethez az IRMI térképen az átlagosnál nem rosszabb nitrogén-ellátottság társul. Összegezve, a gyengébb fejlődésű állomány okát ez esetben nem az elégtelen nitrogén-ellátottság irányából kell megközelítenünk. A további fejtrágya adagok kijuttatása helyett érdemes inkább, ezen jól kirajzolódó területek talajtani elemzésére koncentrálni és szükség esetén az egyéb okokat feltárni.
A tesztbe bevont Dunai-öntéstalajok jellemzője a változatoság, ahol agyaglencséket hirtelen homok foltok „égevények”, vagy ezek átmenetei váltják fel. Ezeken a gyenge termőképességű táblarészeken számottevő megtakarítást realizálhatunk, és/vagy termés, minőség, illetve jövedelem növekedést érhetünk el a jobb adottságú táblarészeken a precíziós gazdálkodás agronómiailag helyes alkalmazásával. Hogy lehet ez? Úgy, hogy gyenge adottságú táblarészek termése nem a tápanyagszolgáltató képességtől, hanem a talaj vízháztartási tulajdonságaitól függ. Ezen az állapoton nitrogén trágyázással javítani nem lehet, ezért az egysíkú trágyázás ezeken az általában gyenge adottságú táblarészeken kifejezetten ártalmas is lehet. A jó adottságú részeken a növények nitrogén „fogyasztása” kifejezettebb az oda „átcsoportosított” hatóanyag ezáltal lényegesen jobban hasznosul, javítva ezzel a termés mennyiségi és minőségi mutatóit.
Attól függően, hogy milyen kezelést alkalmazunk használhatjuk a különböző mutatókat. Az IBI térkép regulátor (repce) és szárszilárdító (kalászosok) permetezésekor nyer jelentőséget, az IRMI adatok pedig a nitrogén fejtrágyázás során nyújtanak segítséget.
A növényszenzort a termelésben műtrágya szóróval vagy permetezővel szinkronizálva, Real time módban használjuk, a szenzorok segítségével érzékelt információ függvényében valós időben történik a kijuttatás differenciálása. Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy az Isaria Fritzmeier szenzor, egyéb növényszenzorokhoz képest egyedüli tulajdonsága, hogy a valós időben érzékelt növényállományra vonatkozó információ mellett egy előzetesen feltöltött terméspotenciál térképet (5. ábra) is számításba vesz, a helyspecifikus kijuttatás az alábbi adatok együttes értelmezésével történik.
terméspotenciál térkép (YPM) x pillanatnyi IBI/IRMI érték = ténylegesen kijuttatott input anyag mennyiség
A terméspotenciál térképpel egészítjük ki az adott pillanatban mért értékeket (DUPLA KORREKCIÓ), így tehetjük pontosabbá és hatékonyabbá a különböző kezeléseket. A terméspotenciál térkép elkészítése különböző mérési eredmények alapján történhet például hozamtérképek, műholdfelvételek, vagy talajszkennelésből származó információ segítségével, illetve ezek kombinációjával. A térkép relatív értékekben, százalékos megoszlásban tartalmazza a tábla bizonyos pontjainak terméspotenciálját. Az átlagos 100% feltételezett terméspotenciálhoz viszonyítva minimum – például 50% – és maximum – például 150% – szélső értékeket (szorzót) adhatunk meg a várható termés függvényében. Nyilvánvalóan a termelőnek a táblával kapcsolatos tapasztalatai ebben a kérdésben NAGYON FONTOSAK, az agronómiailag helyes megközelítést semmilyen szenzoros eredmény nem helyettesítheti.
5. ábra: Terméspotenciál térkép, amelynek figyelembe vételével a valós idejű kijuttatás történik (Yield Potential Map)
A precíziós állománykezelés közben az eszköz regisztrálja a kijuttatás részleteit, így az eszközből a tábla különböző pontjaira kijuttatott nitrogén műtrágya mennyiségére vonatkozó térképi információi az eszközből kinyerhető (6. ábra). A terméspotenciál térkép és a ténylegesen kijuttatott N mennyiségét ábrázoló térkép között jól látható az összefüggés. Érzékelhető az alap nitrogén-ellátottsághoz képest a terméstérkép korrekciós hatása. A legjobb trágyázási stratégia megtalálásához tehát elengedhetetlen aterméstérkép alkalmazása.
Az eszköz működését összegezve valós időben, pillanatnyi igény alapján végezhetünk tápanyag, szárszilárdító és regulátor kijuttatást, mindezt úgy, hogy korábbi mérési eredményeinket és az adott táblával kapcsolatos 6. ábra: Az Isaria szenzor segítségével kijuttatott tényleges N műtrágya mennyisége   agronómiai tapasztalatainkat felhasználva terméspotenciál térképet adunk meg,  tökéletesítve ezzel a kijuttatandó mennyiségeket. Az Isaria Fritzmeier szenzorral különösen pontosan végezhetjük el állománykezeléseinket, azonban nagyon fontos hangsúlyoznunk az ehhez feltétlenül szükséges agronómiai szaktudást.
Amennyiben szeretné megtenni az első lépéseket a precíziós gazdálkodásban, ez esetben várjuk jelentkezését az AgroFIELD precíziós programunkba. Szolgáltatásunk keretében talajszkenneléssel és távérzékelési megoldásokkal végezzük a kezelési zónák lehatárolását, majd ezt követően változó tőszámú vetésre és differenciált műtrágya kijuttatásra adunk szaktanácsot. A vegetációs időszak kezdetén az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőség adódik valós idejű precíziós tápanyag-ellátásra és növekedés szabályozó szerek kijuttatására. A betakarítást közvetlenül megelőzően, drónfelvételek készítését követően kijuttatási tervet készítünk deszikkáló szerek helyspecifikus kijuttatására, illetve betakarítás után lehetőség nyílik a változó mélységű talajművelés elvégzésére.
Az Isaria Fritzmeier növényszenzor bérlésére vagy megvásárlására, illetve az AgroFIELD precíziós gazdálkodási programban való részvételre egyaránt lehetőséget biztosítunk partnereink részére. A kapás kultúrákban tervezett tavaszi fejtrágyázás valós idejű differenciálására ugyancsak alkalom nyílik programunkban. Várjuk jelentkezését elérhetőségeinken!
Lajos Mihály, Katona András
https://agrofil.hu/szakcikkek/egyeb-szakcikkek/precizios-fejtragyazas   

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Pöttinger újdonsága

TEGOSES köztesnövény-vetőgép  ÚJDONSÁGTEGOSEM 200 / TEGOSEM...

Bővebben...

Vadkár védelem

Az Önitató Kft. 1993 óta működik: korábban csak állat önitatók gyártásával és...

Bővebben...

Univerzális vetőgép kombináció

Kverneland u-drill univerzális vetőgép kombináció - új, merevvázas...

Bővebben...

A változó mélységű

A változó mélységű talajművelés lehetőségei a precíziós gazdálkodásbanA...

Bővebben...

Magágykészítés felsőfokon!

Magágykészítés felsőfokon!Függesztett magágykészítő kombinátorok 1,1 m-es...

Bővebben...

Egyedülálló BreakMix kopóhegy

A Väderstad bemutatja ez egyedülálló BreakMix kopóhegyet Az új BreakMix...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK