Növényszenzorok: a valós igényeket mérik

2018. szeptember 29. szombat
Oláh Margó
573

Növényszenzorok: a valós igényeket mérik


                                 1. kép: Isaria Fritzmeier növényszenzor műtrágyaszóróval
Fontos, hogy készüljenek az adott területről zónalehatárolások, ugyanakkor a talaj nitrogénszolgáltató képességét egyéb tényezők is befolyásolják. Ezek miatt még precíziós tápanyagellátás esetében is kiszámíthatatlanul fejlődnek a növényeink. Ennek a kellemetlen jelenségnek az elkerülését segíthetik a növényszenzorok.
Akár készült, akár nem a területről zónalehatárolás, jelentősen megkönnyítik a munkát a növényszenzorok. Közvetlen mérésekkel, vélt helyett mért értékekkel segítik pontosítani a tervezett beavatkozásokat. Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk nyílik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerinti, valós idejű, helyspecifikus tápanyagellátásra, illetve növekedésszabályozó szerek kijuttatására (1., 2. kép).
Az eszköz az általa kibocsátott vörös (R) és közeli infravörös (NIR) fény speciális hullámhossztartományának a növénytakaró felületéről történő visszaverődését érzékeli és két mutatóval jellemzi a kultúrnövény aktuális állapotát. Az első az IBI: vegetációs index, a növényállomány zöldszín-intenzitásának méréséből származtatott mutató, amely a tábla adott pontjain mérhető fotoszintetikus aktivitással arányos, és a növényi biomassza tömegét jellemzi.          2. kép: Isaria Fritzmeier növényszenzor permetezőgéppel
A másik az IRMI: a mérőeszköz algoritmusainak segítségével a visszavert hullámhossztartományból számított érték, amely a mérés időpontjában – közvetett módon – a növény nitrogénellátottságát jellemzi.
Az eszköz feltérképező üzemmódját (scan mode) alkalmazva, a táblán végighaladva megkapjuk az 1. ábrán látható IBI-térképet, amely a biomasszatömeget jellemzi. Térképünkön a piros–sárga–zöld színátmenet az alacsonyabb vegetációs intenzitástól a magasabb felé halad, tehát a térkép zöld részei mutatják az erőteljesebb növényállományt. Ugyanezen mérés alkalmával az IRMI értékről is információt nyerünk, amely a 2. ábrán látható. A térképen az előzőhöz hasonló jelöléssel a zöld területek a kedvező nitrogénellátottságú részeket jelölik, míg a sárga–piros átmenet felé haladva az átlagos– gyengébb nitrogénszint látható. A két térkép együttes elemzése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vegetációs index     1. ábra: IBI érték – vegetációs index             nem feltétlenül függ össze a nitrogénellátottság mértékével. (Ez az érték lehet teljesen ellentétes is! Azaz gyenge növényállománynak lehet jó nitrogénellátottsága, és fordítva is, példa rá az 1., 2. ábra.) Az IBI-térképen piros– narancssárga színezetű, tehát relatíve alacsony
vegetációs indexű növényzethez az IRMI-térképen az átlagosnál nem rosszabb nitrogénellátottság társul.

Összegezve: a gyengébb fejlődésű állomány okát ez esetben nem az elégtelen nitrogénellátottság okozza. A további fejtrágyaadagok kijuttatása helyett érdemes inkább ezen jól kirajzolódó területek talajtani elemzésére koncentrálni és szükség esetén az egyéb okokat feltárni. A tesztbe bevont Duna menti öntéstalajok jellemzője a változatosság, itt az agyaglencséket homokfoltok, „égevények” vagy ezek átmenetei váltják fel. Ezeken a gyenge termőképességű táblarészeken számottevő megtakarítást érhetünk el, és/vagy minőségjavulásra, termés- és jövedelemnövekedésre tehetünk szert a jobb adottságú táblarészeken a precíziós gazdálkodás agronómiailag helyes alkalmazásával.   
2. ábra: IRMI érték, az állomány nitrogénellátottságát jellemzi

Mi lehet ennek az oka? A gyenge adottságú táblarészeken a termés nem a tápanyag-szolgáltató képességtől,  hanem a talaj vízháztartási  tulajdonságaitól függ.  Ezen az állapoton nitrogéntrágyázással javítani nem lehet, ezért az egysíkú trágyázás ezeken az általában gyenge adottságú táblarészeken kifejezetten ártalmassá is válhat. A jó adottságú részeken a növények nitrogénfogyasztása kifejezettebb, az oda „átcsoportosított” hatóanyag ezáltal lényegesen jobban hasznosul, javítva a termés mennyiségi és minőségi mutatóit. Attól függően, hogy milyen kezelést alkalmazunk, használhatjuk a különböző mutatókat. Az IBI-térkép regulátor (repce) és szárszilárdító (kalászosok) permetezésekor nyer jelentőséget, az IRMI-adatok pedig a nitrogén-fejtrágyázás során nyújtanak segítséget. A növényszenzort a termelésben műtrágyaszóróval vagy permetezővel szinkronizálva, „real-time” módban használjuk, a szenzorok segítségével érzékelt információ függvényében valós időben történik a kijuttatás differenciálása. Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy az Isaria Fritzmeier szenzor egyéb növényszenzorokhoz képest egyedülálló tulajdonsága, hogy a valós időben érzékelt növényállományra vonatkozó információ mellett egy előzetesen feltöltött terméspotenciál- térképet (3. ábra) is számításba vesz.
3. ábra: Terméspotenciál-térkép, amelynek figyelembevételével a valós idejű kijuttatás történik (Yield Potential Map)
A helyspecifikus kijuttatás az alábbi adatok együttes értelmezésével történik: terméspotenciál-térkép (YPM) × pillanatnyi IBI/IRMI érték = ténylegesen kijuttatott inputanyag-mennyiség. A terméspotenciál térképpel egészítjük ki az adott pillanatban mért értékeket, dupla korrekciót végezve, így tehetjük pontosabbá és hatékonyabbá a különböző kezeléseket. A terméspotenciál-térkép elkészítése különböző mérési eredmények alapján történhet, például hozamtérképek, műholdfelvételek vagy talajszkennelésből származó információ segítségével, illetve ezek kombinációjával. A térkép relatív értékekben, százalékos megoszlásban tartalmazza a tábla bizonyos pontjainak terméspotenciálját. Az átlagos 100% feltételezett
 terméspotenciálhoz viszonyítva minimum                3. ábra: Terméspotenciál-térkép, amelynek          (például 50%) és maximum (például 150%)     figyelembevételével a valós idejű kijuttatás történik szélső értékeket (szorzót) adhatunk meg        (Yield Potential Map) 
 a várható termés függvényében. Nyilvánvalóan a termelőnek a táblával kapcsolatos tapasztalatai ebben a kérdésben nagyon fontosak, az agronómiailag helyes megközelítést semmilyen szenzoros eredmény nem helyettesítheti.
4. ábra: Az Isaria szenzor segítségével kijuttatott tényleges N-műtrágya mennyisége

A precíziós állománykezelés közben az eszköz regisztrálja a kijuttatás részleteit, így az eszközből a tábla különböző pontjaira kijuttatott nitrogénműtrágya mennyiségére vonatkozó térképi információ kinyerhető (4. ábra). A terméspotenciál-térkép és a ténylegesen kijuttatott nitrogén mennyiségét ábrázoló térkép között jól látható az összefüggés. Érzékelhető az alap nitrogénellátottsághoz képest a terméstérkép korrekciós hatása. A legjobb trágyázási stratégia megtalálásához tehát elengedhetetlen a terméstérkép alkalmazása.
Az eszköz működését úgy összegezhetjük, hogy valós időben, pillanatnyi igény alapján végezhetünk tápanyag-, szárszilárdító- és regulátorkijuttatást úgy,   hogy korábbi mérési eredményeinket és az     4. ábra: Az Isaria szenzor segítségével adott táblával   kapcsolatos agronómiai tapasztalatainkat kijuttatott  tényleges N-műtrágya mennyisége  felhasználva terméspotenciál-térképet adunk meg, tökéletesítve ezzel a kijuttatandó mennyiségeket. Az Isaria Fritzmeier szenzorral különösen pontosan végezhetjük el állománykezeléseinket, azonban nagyon fontos hangsúlyoznunk az ehhez feltétlenül szükséges agronómiai szaktudást.

Katona András Agrofil-SZMI Kft.
https://agrofil.hu/kiemelt/novenyszenzorok-a-valos-igenyeket-merik  

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Gumós termények zsákolásához

KrumplizsákolóA mezőgazdasági termékek kiszerelésében speciális területet...

Bővebben...

Növényszenzorok: a valós igényeket mérik

Növényszenzorok: a valós igényeket mérik         ...

Bővebben...

A tarlómaradványok beforgatásához

A talaj szellőztetéseA PÖTTINGER SYNKRO kultivátorok az időszerű tarlóhántásra...

Bővebben...

Szilárd vagy folyékony?

Szilárd vagy folyékony nitrogén (N) formák? Talajszkenner vagy...

Bővebben...

Precíziós fejtrágyázás

Precíziós fejtrágyázásAgroFIELD – Perfect solutionsA helyspecifikus...

Bővebben...

Gumiabroncsnyomás szabályozás

Új gumiabroncs nyomásszabályozó készlet AIRBOOSTER Plus.Bevezető áron...

Bővebben...

Fokhagyma lombtrágyázási technológia

Fokhagyma lombtrágyázási technológiaFitoHorm termékek ajánlásávalA tavaszi,...

Bővebben...

OptiCorn premium

OptiCorn Premium kukorica-betakarító adaptercsalád Az Optigép Kft....

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK