Amikor a tudomány...

2018. november 14. szerda
Oláh Margó
3133

Amikor a tudomány nem igazolja a gyakorlatot
Ki az évtizedek óta megszokott és jónak tartott módon, ki pedig a legújabb tudományos és technológiai eredményekre támaszkodva igyekszik végrehajtani az alaptrágyázást. Van-e eltérés az elméleti és a gyakorlatban kivitelezett tápanyag-gazdálkodás között?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy helyes-e egyáltalán a kérdésfeltevés. Annyiféle információ – megalapozott és félrevezető egyaránt – látott már napvilágot, nem csoda, hogy ebben a témában (is) kezd „kicsúszni a talaj” a gazdák lába alól. A helyes út pedig az lenne, ha az elmélet irányából közelítenénk az adott helyzetben megvalósítható gyakorlat felé. Így ki-ki a saját körülményeihez, lehetőségeihez adaptálhatná a szakmai ismereteket. Ezzel szemben létezik egy ellentétes folyamat, amely a spontán üzleti érdekek alapján kialakuló gyakorlati eredményeknek megfelelően készíti el, válogatja össze az „elméleti alapokat”, ami miatt nem a megalapozott tények, hanem egyfajta „virtuális valóság” szerint kénytelenek a gazdálkodók döntést hozni.
Ne feledjük: a tápanyag a talajon keresztül, közvetve hasznosul

Több ilyen fordított irányú folyamatot ismerünk, ezek közül az egyik a harmonikus tápelemarány kérdése. Nagyon erős az a kommunikációs nyomás, hogy a műtrágyának kell harmonikus arányban tartalmaznia a tápelemeket a növény számára – azonban ezt a célt a legritkább esetben sikerül megvalósítani, mert
a makrotápelemek meghatározó részét a növény a gyökerén keresztül veszi fel, így a pótló adagokat is csak a talajon keresztül tudjuk biztosítani számára. A talaj azonban összetett rendszert képez, és emiatt módosítja a rendelkezésre álló tápanyag mennyiségét és minőségét. A tápanyag-dinamikán keresztül szinte minden tábla egyedi „mintázatot” mutat a pillanatnyi fizikai, kémiai és biológiai állapotának megfelelően. A talaj tehát először felveszi az általunk kijuttatott műtrágyát, majd az említett tápanyag-dinamikán keresztül újra „megterít” a növénynek, amely így végeredményben az általunk kijuttatott tápanyagból és a talaj természetes tápanyagtőkéjéből is hasznosít. A kétféle forrás helyes arányának kell kiadnia a növény harmonikus tápelemigényét, és nem a kiszórt műtrágya hatóanyagoknak kell az igényeinek megfelelő arányban lenniük egymással, mert az hosszú távon diszharmóniát is okozhat a talajban.
A másik a talajképződés és a természetes tápanyagtőke szabályszerűségeinek figyelmen kívül hagyása vagy a végletekig való leegyszerűsítése. A talajok fejlődése talajtípusonként eltérő, de általában elmondható, hogy a képződésük minimum évtizedekben vagy még inkább évszázadokban vagy akár évezredekben mérhető. Ez alatt a hosszú idő alatt – kevés kivétellel – összehasonlíthatatlanul több tápanyag halmozódik fel, mint amennyit az ember valaha is kijuttatott az adott területre. Ez is mutatja, hogy nem tudunk annyit trágyázni, amennyi tápanyagot a talaj tartalmaz.
Ide tartozik a talajok tápanyag-szolgáltató képességének és a növények tápanyag-reakciójának kapcsolata is. Jó vagy igen jó ellátottságnál a szántóföldön nagy területen termesztett növényeink jelentős része nem ad választ az évenkénti PK-alaptrágyázásra, azaz a kijuttatott tápanyag az adott évben és helyen nem megtérülő költséget okoz. Tipikus, gyakran tetten érhető „tünet” ennek a ténynek az elfedésére a Liebig-elv citálása a talajon-gyökéren keresztüli növénytáplálás modellezésére. Ez azonban a talajban egyszerűen nem így játszódik le, csupán megtévesztő és félrevezető leegyszerűsítése a valóságnak.
Ami – véleményem szerint – jelentős és indokolatlan felhasználást generál, és kézzelfogható bevételcsökkentő hatásán túl környezetterhelő is. Sajnálatos módon a környezetterhelés egyelőre nincs a gazdálkodók gondolkodásának fókuszában, pedig már most jelentős kritika éri őket, hogy indokolatlan ütemben élik fel a foszfor- és káliumlelőhelyek készleteit, míg a nagy folyók tengeri deltáiban ezek az anyagok felhalmozódnak, aminek környezetkárosító hatása vitathatatlan. Ezért is hat majd hideg zuhanyként a mezőgazdasági termelőkre, hogy a mindinkább városiasodó népesség őket fogja a környezetszennyezés fő okozójának tartani, időlegesen leplezve ezzel saját, végletekig növelt (városi) ökológiai lábnyomát. A folyamat már elindult, a termelők a bőrükön is érezhetik a hatóanyag-kivonások kapcsán.
Tájékozódni, gondolkodni, aztán cselekedni
Megállapíthatjuk tehát, hogy számos félrevezető vagy leegyszerűsítő elmélet létezik a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatban. A szakmailag megalapozott trágyázás egyik fontos pillére lenne a szilárd szakmai tudás, a térlátás kialakítása a fejekben. Ez régen sem volt könnyű feladat, és a helyzet napjainkra tovább romlott, hiszen a tudományos műhelyek kutatóit is összezavarják azok a világhálón keringő információk, amelyek igen jelentős része félretájékoztatás. Náluk is nehezebb helyzetben vannak a diákok és a fiatal szakemberek, valamint a gazdálkodók jelentős része. A gyenge elméleti alapokat egy „internetdoktor” pillanatok alatt meg tudja ingatni, különösen akkor, ha a virtuális térben több „szakember” – magát függetlennek feltüntetve – összejátszik az üzleti haszonszerzés céljából. És sajnos ez csak a jéghegy csúcsa.

A periodikus vetésforgó-trágyázás elméletének gyakorlatba ültetése segít megtalálni azokat a táblákat, ahol az éves alaptrágyázás lényegesen nagyobb valószínűséggel térül meg, mint az egyentrágyázási gyakorlat esetébe
Ha az említett és egyéb, fel nem sorolt okok miatt a tudás nem tud leülepedni és megszilárdulni bennünk, válasszunk tapasztalt és termékfüggetlen tanácsadót, aki képes lesz a gazdálkodó érdekeinek megfelelően szemlélni a kialakult helyzetet, és segíthet optimalizálni a termelési költségeket. Rendszeresen tájékozódjunk talajaink állapotáról! Fontos tudni, hogy a talajmintavétel minősége meghatározza a talajmintából meghatározható eredmények minőségét (információ-dezinformáció). Kísérleteink, több százezer hektár, ciklusokon átívelő talajmintavétel eredménye és ezeken a területeken a többéves tápanyag-gazdálkodási gyakorlat adatbázisa bizonyítja, hogy az évenkénti alaptrágyázás nem feltétlenül indokolt minden területen és minden tápelem esetében. Jelentős tartalékok vannak a rendszerben, csak a félelemkeltés és dezinformálás akadályozza, hogy a technológiánk megtervezésekor ezekre az eredményekre támaszkodni merjünk. A periodikus vetésforgó-trágyázás elméletének gyakorlatba ültetése segít megtalálni azokat a táblákat, ahol az éves alaptrágyázás lényegesen nagyobb valószínűséggel térül meg, mint az egyentrágyázási gyakorlat esetében. Ebben az esetben konkrétan azokat a tábla-tápanyag-növény kapcsolatokat keressük, amelyeknél a hatóanyag kijuttatása többlettermést eredményez, azaz megtérül.
A helyspecifikus gazdálkodásnál is jól alkalmazhatóak ezek az elvek, hiszen a precíziós gazdálkodás haszna is csak úgy realizálható, ha egyébként is megtérülő trágyázási javaslatokhoz rendelünk térinformatikai koordinátákat (kijuttatási térképek). Ha ez az elv nem érvényesül, a precíziós gazdálkodás nem jövedelmet, hanem veszteséget termel, a költséges infrastruktúra nem hozzátesz, hanem elvesz a haszonból. A cél pedig nyilván az, hogy az elvárt, reális jövedelemszint évről évre fenntartható legyen.

Lajos Mihály
ügyvezető
Agrofil SZMI Kft.
https://agrofil.hu/kiemelt/amikor-a-tudomany

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Mobil ágaprító

T 73 traktorüzemű mobil ágaprítókAz RT 73 R kézi adagolású és RT 73 H a...

Bővebben...

A Väderstad élettartam...

A Väderstad élettartam garanciát vállal tárcsáiraA Väderstad a minőség és a...

Bővebben...

Trágyalé kivitele és bedolgozása

Közösen dolgozunk a sikeres jövő érdekében.A PÖTTINGER az elmúlt években...

Bővebben...

A betakarítás veszélyei

A betakarítás veszélyeiNyár van, ez a hazai mezőgazdaságban a betakarítás...

Bővebben...

Természetesen előre...

BIOMIN® CLEANGRAIN LIQUID (FOLYÉKONY ALKALMAZÁSHOZ)Természetesen előre a...

Bővebben...

Bajban az árpa

Bajban az árpaAz idei évben az őszi árpát termesztő gazdálkodóknak rengeteg...

Bővebben...

Egyszerre ,,detoxikál" és kijózanít...

Az AgroFIELD programot nem tömegterméknek terveztük – AgroFIELD 4.0Az...

Bővebben...

Folyamatos fejlesztés

A Kramer rakodógépeket folyamatos fejlesztésnek vetik aláCégünk. 2017. június...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK