Előnyt jelentenek-e...

2018. november 22. csütörtök
Oláh Margó
10288

Előnyt jelentenek-e a környezetet kímélő eljárások?
Technológiai ismertetőkben, prospektusokban számtalanszor feltüntetik, hogy adott eljárás környezetkímélő módon illeszthető az általunk általánosan alkalmazott technológiába. Vajon előnyként éljük meg ezt a mindennapokban? Erről beszélgettünk Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével

Mindig előny, amit annak gondolunk?
Egy adott termékből vagy eljárásból származó előny akkor tekinthető valódinak, ha úgy jutunk hozzá, hogy nem kell vállalhatatlan kompromisszumokat kötnünk, amelyek megnehezítik, hogy a környezetünk védelmét komolyan vegyük. Ennek okai szerteágazók és az élet minden területét érintik. Ha csak a mezőgazdaságot vesszük nagyító alá, akkor is meghaladhatjuk a beszélgetésünk kereteit, mégis érdemes néhány problémát felvillantva hangsúlyozni a téma fontosságát.

Mit tartasz a környezetvédelem legkritikusabb pontjának?
A Föld növekvő népességszáma és a fogyasztásösztönzés együttes hatására bolygónkon az élet egyre nagyobb veszélybe kerül. Emiatt mindenképpen belső kényszert kell éreznünk, hogy a fenntartható megoldásokat keressük. Lehet, hogy a tudatunkig csak akkor jut el, hogy globális a probléma – hacsak nem vagyunk különösen érzékenyek –, amikor már a közvetlen környezetünkben is tapasztalhatók a hatásai. Ekkor nagyobb esély van rá, hogy reagálunk, de még így is megtörténhet, hogy a rövid távú célok felülírják a stratégiai problémák megoldásának igényét. Hiszen lehet bármilyen nagy a baj, ha a gazdálkodó nézőpontjából nem szembetűnő, illetve ha a környezetében olyan társadalmi változások történnek, például a generációváltás, amelyeket nem vesz észre, esetleg még nem nyitott rájuk.

✎Nagyon összetett problémáról beszélünk.
Nem is lesz gyors megoldása, de ezt tudomásul véve kell kitartóan, az apró sikereket megbecsülve előremenni, tenni a dolgunkat és nagy pedagógiai érzékkel rámutatni a hibákra és a lehetséges megoldásokra. Ki kell emelni azokat az eseteket, melyekre kézzelfogható, reális megoldások mutatkoznak. A nem reális lehetőségeket is át kell gondolni, hiszen lehet olyan részük, amellyel az ügy a legjobb megoldás irányába terelhető.

✎ Tudnál konkrét példákat említeni?
Ilyen a mezőgazdasági termelés okozta erózió, amely látszólag tisztán szakmai hiba, de van társadalmi és éghajlatváltozási vetülete is. A szakmai része elsősorban a lejtős területeken jelentkezik a különböző mértékű talajelvándorlással. A mind szélsőségesebbé váló éghajlat és az egyre szeszélyesebb csapadékeloszlás nagymértékben felerősíti a talajművelési hiányosságok hatását. A szántásos, de adott esetben egyéb, akár nem forgatásalapú túlművelés is nagyon káros lehet. Önmérsékletet kell(ene) tanúsítanunk, és nyitni a korszerű megoldások irányába. A talajművelést a terület csapadékviszonyai alapján kell az eróziónak kitett területeken visszaszorítani. Nem egy-egy évjáratról beszélek, hanem a tájegységekre jellemző csapadék-, valamint egyéb talaj- és környezeti adottságok mellett fenntarthatóan végezhető eljárásokról. Például az erózió elleni küzdelemben jó megoldás a talajművelés teljes elhagyása, ugyanakkor kevésbé csapadékos évjáratokban és/vagy erősen kötött területeken nehéz vele fenntarthatóan, évről évre sikereket elérni. Tehát olyan eljárást kell választani, amely nem csak egy adott évben vezet sikerre.

✎ Szerinted mi tekinthető hosszú távú megoldásnak?
A visszafogott, forgatás nélküli művelésre alapozott gazdálkodás megfelelő kompromisszumot jelent. A visszafogott jelzőt külön kiemelném. A műveletszámot minimalizálni kell, és ha mégis többre lenne szükség, lehetőleg kombinált művelőeszközöket alkalmazzunk. Az erőgép–munkagép kapcsolat egységnyi munkaszélességre vetített teljesítményének összhangban kell lennie az adott talajtípusnak a művelőeszközökkel szembeni ellenállásával.
Ha ez nincs meg, akkor az alacsony munkasebesség a minőség rovására megy, vagy a kívánt mélységű művelés csak több menetben végezhető el.
Azt szokták mondani, hogy a teljesítményigény munkaszélességre vetítve 100 LE/m. Nagy kérdés, hogy az erőgép ebből mennyit képes a vonóponton megjeleníteni, ami függ az erőgép konstrukciójától (törzscsuklós, kerekes, hevederes), illetve súlyától és súlyozhatóságától. A rugalmasságot növeli, ha a talajművelő eszköz nyitott és zárt (szállítási) állapotában is minőségi munkára fogható, azaz a munkaszélesség a művelet mélységéhez és a talajviszonyokhoz is hozzáigazítható.

✎ Említetted, hogy a környezet megváltozásának vannak társadalmi okai is.
Ez olyan problémák csoportja, ahol a fától nem látjuk az erdőt. A mezőgazdaság rövid idő alatt kiheverte a 2008-as válságot, egyébkén telőtte is – az uniós csatlakozás után – viszonylag jól futott a szekér. A gazdaságok szépen fejlődtek, míg a környezetükben élőknél nem sok minden változott, így nagy lett a kontraszt. A mezőgazdasági technika rohamos fejlődésével a munkaerőigény is jelentősen csökkent. Az ágazatban – de a szántóföldi növénytermesztésben biztosan – elérkezett a „hét bő esztendő ideje”. Vidéken az élettér csökkenése miatt a fiatalok egyre inkább a nagyvárosokban vagy még inkább külföldön keresték és találták meg a számításaikat, és sok esetben csak az idősek és a szegények maradtak. Ez a „helyi feszültség” ráadásul nemcsak Magyarországra, hanem Európára is jellemző, és társadalmi jelenségként a politika, a zöld szervezetek érdeklődését is felkeltette. Kiváló terepet adott ehhez a közösségi média általános térnyerése és befolyásoló ereje, mely a hagyományos társadalmi utakat is képes átrendezni. A vidéki népesség közben vészesen fogy és öregszik. Változatlan tendenciák mellett néhány évtizeden belül elveszítheti társadalmi jelentőségét.

Ez a társadalmi feszültség hogyan fog megjelenni a szakmában?
Már megjelent a zöldítési programok és a növényvédőszer-kivonások formájában. Egyetlen gazda sem akarta, társadalmi nyomásra, politikai akarattal telepedett az európai gazdákra. A helyzet várhatóan csak romlik. Egészen kétségbeejtő adatok is elhangoznak arról, hogy a zöldítés milyen mértékben jelenik majd meg a mezőgazdasági támogatásokban.
Véleményed szerint káros a zöldítés?
A zöldítés nem káros, sőt hasznosnak tartom, ám a döntéshozók nem veszik figyelembe az egyes országok adottságait, ehelyett kontroll nélkül szétterítik a nyugati megoldásokat, amelyek bürokratikusak és észszerűtlenek. Példának álljon itt egy egyszerű kérdés: miért kell fémzárolt vetőmaggal zöldíteni? Remélem, a 2018-as nyugat-európai aszály észhez téríti a politikusokat.

Milyen egyéb problémákat érzékelsz?
A mezőgazdaságban a szakember- kibocsátás minősége kívánnivalókat hagy maga után. A szakmai színvonal néha alig haladja meg a „vidéken újrakezdőkét”, ami egy könnyen befolyásolható, félinformációkkal szakmailag téves reakciókra késztethető réteget eredményez. Ez áll szemben a jövőt jelentő digitális forradalommal, például a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Sajnos a vidék és a mezőgazdaság társadalmi súlya csökken, ezt figyelembe véve kell gondolkodnunk a megoldásról. Ez létkérdés. Szakmai oldalról is az álláspontok radikalizálódását látom, szemmel láthatóan hiányos, esetenként rossz megoldásokat erőszakolnak ki komoly társadalmi támogatottsággal, mint a már említett, jelentős reformra szoruló zöldítés. A hibák az időjárási szélsőségek miatt csak fokozódnak. Nagy lehet a kiábrándulás, a becsapottság érzése gazdaoldalon. Az atlanti vagy trópusi megoldások erőltetése az egyre szélsőségesebbé váló kontinentális klíma alatt öngyilkossággal ér fel.
Gondolok itt arra, hogy a klímaváltozás miatt mindinkább szükség van új, egyebek mellett zöld megoldásokra is. Fontos a minél hosszabb ideig tartó növényborítás, de olyan növényekre kell ajánlást adni, amelyek nem élik fel a talajban található nedvességet a kultúrnövények elől.
A nitrogénkötő növények is hasznosak lennének a takarónövények és/vagy köztes növények között, amennyiben a fent említett vízháztartási problémát ki lehetne kerülni.
Nem tartom a hazai körülmények között általánosan alkalmazhatónak a hengerelt rozs közé vetett tavaszi kultúrák (kukorica, szója) fő-, esetleg másodvetését. A kukorica köztes termesztése sem életszerű a hazai csapadékviszonyok mellett. Vannak megoldások ezekre a helyzetekre tőlünk nyugatra (is), de a 2018-as aszály átértékelheti a technológiába illeszthetőségüket. Bízom a támogatásokról döntők szakmai bölcsességében, hogy ezek az eljárások semmilyen nyomásra nem épülnek be az új támogatási időszakban a rendszerbe, bár csodálkoznék, ha az ügy ennyiben maradna.

✎ Fontos-e tehát szem előtt tartani a környezeti előnyöket?
Igen, egyértelműen, ha az előnyök valósak. Ezekre a megoldásokra oda kell figyelni, meg kell tanulni azokat és alkalmazni, méghozzá szabad akaratunkból, és nem külső, kényszerítő hatásra. A környezetkímélő eljárásokra törekvés – mint általános szemlélet – már nem lesz megkerülhető. Alkalmazkodnunk kell!

Agrofórum
https://agrofil.hu/hirek/elonyt-jelentenek-e-a-kornyezetet-kimelo-eljarasok?fbclid=IwAR0Iva-xgjAkcpu2RP-6YOmY88g37qSblIKZ0RZZq1i233iRXgBn4qhVAsY  

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Mulcsvetés aljtrágyázással

Wiesław Gryn, Rogów, Zamojszczyzna, Lengyelország„Több mint 4 éve használom a...

Bővebben...

A még jobb teljesítményért

A Double SteelRunner hengertípus tovább javítja a CRL/XL teljesítményétA...

Bővebben...

Helyspecifikus gazdálkodás

Management zónák éles határvonala egy szigetközi táblánA jelenség országszerte...

Bővebben...

A precizitás és a jó időzítés

Tempo 2018A precizitás és a jó időzítés két olyan gyümölcs a fán, amit a...

Bővebben...

Folyékony műtrágya szórófejek

Folyékony műtrágya szórófejből sokfélét lehet kapni. A Farmcenternél mi azt...

Bővebben...

Szálastakarmány betakarító...

Szálastakarmány betakarító-kezelő gépek skandináv minőséggel!Az Oy ELHO Ab,...

Bővebben...

Meghatározó szereplője...

Meghatározó szereplője a közúti pótkocsiknakAz Wielton pótkocsik egytengelyes,...

Bővebben...

A legjobb takarmányminőség

A legjobb takarmányminőség KörbálázóIMPRESS körbálázónkkal növeljük az...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK