Elérkezett a drónok kora?

2019. február 20. szerda
Oláh Margó
19397

Elérkezett a drónok kora?

Úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan, a drónokat az élet megannyi területén használják. A Goldmann Sachs Research szerint a műszaki tudásban élenjáró országok 60 milliárd dollárt irányoztak elő a dróntechnológia fejlesztésére és a bevezetéséhez szükséges technikai és infrastrukturális keretek megalkotására, sőt, egyes források 100 milliárd dollárról is említést tesznek. Az összegek mutatják, hogy a drónok sorsa eldőlt, innen már csak előre van út.
Kialakulóban a jogszabályi környezet

Hazánkban a drónügy élére a HungaroControl állt, amely Európában is szerepet vállal. A drónok szabályozatlan helyzete komoly repülésbiztonsági kockázatot jelent már napjainkban is, és a számuk robbanásszerű emelkedésével a rizikó kezelhetetlen méretűvé válik. Ezt a várható vészhelyzetet felismerve fejlesztette ki a HungaroControl a myDronespace alkalmazást, melynek élesítése után a drónozásba integráltan használhatók a NetBriefing repülésinformációs rendszer percre kész adatai, melyeket a repülésben már régóta napi szinten alkalmaznak.
A törvényi szabályozás megszületése után a rendszer – az elkészült jogszabályi feltételek mentén – azonnal élesíthető. A kerettörvényeken az Európai Unió is dolgozik, de a drónhasználat részletes nemzeti szabályozására még ennek megszületése előtt szükség lenne. Gondolom, erős nyomás hatására hamarosan elkészül a vonatkozó törvény, és ez az akadály is elhárul a „dróngradáció” elől. Fontos infrastrukturális feladat a „drónökoszisztémák” megalkotása, annak kialakítása, hogy hogyan válnak a drónok az elkövetkező években, évtizedekben életünk részévé. A U-space I. projektben erre tervek, kutatások készültek és természetesen anyagi források is rendelkezésre állnak. A projekt alapján a folyamat szakaszai a következők:
U-1 fázis: online regisztráció, azonosítás.
U-2 fázis: online repüléstervezés, kérelem, jóváhagyás.
U-3 fázis: dinamikus geofencing légtérvédelem (repterek, hadászati és egyéb titkos területek drónok elleni automatikus lehatárolása, de akár a privát szféra védelmét is jelentheti).
U-4 fázis: autonóm repülés teljesen integrált módon, azaz a drónok 2030-ra, 12 éven belül teljesen az életünk részévé válnak.
Az U1–U2 fázis elvárásait már a myDronespace alkalmazás teljesíti vagy jelentős részben teljesíti. A jövő ezzel hozzánk is megérkezett.
Az U3–U4 fázis nagyban épít az 5. generációs hálózati megoldásokra (5G). Ideális esetben minden jármű online kapcsolatban van az összes többivel, egymásról tudnak, és például a forgalmi prioritásaikat mesterséges intelligencia (MI) határozza meg az adott körülmények között. A drónok úgy jönnek-mennek majd közöttünk, mint a háziállatok, csak nem botlunk beléjük.

Lemaradt az agrárium

Ezzel szemben hol tart ma a mezőgazdasági drónhasználat? Az előbbiekhez képest majdnem sehol, annak ellenére, hogy a drónok alkalmazási területei közül a mezőgazdaság a harmadik legfontosabb! A technológia ebben az ágazatban is viharos tempóban fejlődik, de az agronómiai alapok alacsony szintűek, kidolgozatlanok és hiányosak. A jogi szabályozáson talán még nem is gondolkodnak. Ha megkérdezünk egy szakértőt, akkor például permetezéstechnikai szempontból egyértelműen a légi járművekhez, technológiákhoz sorolja a drónokat, szerintem nem véletlenül. Ugyanakkor a bevezetni tervezett alkalmazástechnika hajmeresztő megoldásokat kínál. A növényvédelem legvadabb éveiben sem volt akkora a kockázat, mint ami most a permeteződrónok esetében formálódik. De először beszéljünk az egyéb felhasználási módokról.A drónokat alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban megfigyelésre, felvételezésre. Ez olyan feladat, amely a látható hullámhossztartományban elvégezhető, és viszonylag egyszerű, például vadkárbecslés. Szóba kerülhet a foltszerűen megjelenő károsítók felmérése: gyomok (mezei acat, fenyércirok), állati kártevők (vetésfehérítő, hörcsög, mezei pocok), és bizonyos betegségek is felvételezhetők ezzel a módszerrel. Ha a kórokozók nem a látható hullámhossztartományokkal mérhetők fel, akkor alkalmazhatjuk a multi- és hiperspektrális kamerákat. Az egyik ilyen általánosan használt információ az NDVI (Normalizált Vegetációs Index), amelyet ma a precíziós gazdálkodás „aszpirinjének” is tekinthetünk, és amely sok kisebb-nagyobb problémát megmutat, de nagy növényvédelmi kérdésekre nem ad választ. Egyelőre azok az indexek, amelyek a multi- és hiperspektrális információkból kiszűrhetők vagy kiszámíthatók lennének, jelenleg nem elterjedtek a gyakorlatban, illetve számos elméletről még nem tudjuk, hogyan válik be a gyakorlatban. Nem tudjuk pontosan azt sem, mely kórokozók ellen védekezhetünk – megelőző jelleggel, szerencsés esetben csupán foltszerűen, mivel ezt a károsító biológiája lehetővé teszi – egy ilyen felmérés alapján, pedig ez teremtené meg igazán a drónok létjogosultságát a növényvédelemben. Ennek kiemelt fejlesztési céllá kell válnia a jövőben.
Permetezünk drónokkal, de hogyan?

A következő problémakör a permeteződrónok kérdése, itt vannak a legnagyobb hiányosságok:
• jogi szabályozás teljes hiánya, ex lex állapot;
• a megalapozott védekezéshez nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szakmai információ;
• tisztázatlan, hogy az alacsony lémennyiség milyen hatékonysági, fedettségi, behatolási és elsodródási problémákat okoz;
• szintén tisztázatlan a drónok megfelelő permetezési sebessége, repülési magassága, az elsodródási problémák;

• nincs elegendő információ a készítmények kombinálhatóságáról tömény, illetve alig oldott állapotban;
• alkalmazható, drónnal történő kijuttatásra engedélyezett készítmények hiánya;
• a hatóanyag-kivonások miatt a hatékony kémiai megoldások és készítmények száma drámaian csökkent;
• drónpilótaképzés.
A felsorolásból látható, hogy a kérdések száma számosabb, mint a válaszoké. Az, hogy ennyi és ilyen léptékű megválaszolatlan kérdés mellett „komplett” szolgáltatások vannak a piacon, és egyes információk szerint tavaszra országosan akár több tízezer hektáron is lehet igény drónnal végzett permetezésre, meglepő. Mindez természetesen a környezettudatosság jegyében.
Sürgős tennivalók

Mielőbb szükség lenne a drónhasználat szabályozására, a veszélyes, megalapozatlan eljárások megszüntetésére, elsősorban a következő területeken.
• Először is megalapozottan kellene dönteni arról, hogy a permeteződrón szántóföldi vagy légi eszköz. Véleményünk szerint mindenképpen légi jármű, ráadásul a minőségi munkához, azaz az elégséges fedettség eléréséhez szükséges rendkívül apró cseppméret miatt különösen kockázatos. A drónok gyári ajánlásában javasolt permetezési
sebességek mellett tulajdonképpen zéró területteljesítménnyel rendelkeznek ahhoz, hogy a hidas permetezőket még úgynevezett autonóm rajba szerveződve is kiváltsák, pedig ez lenne a cél. Ha a permetezési sebesség nő, akkor a rotorszél alól kilépő permetfátyol önálló életre kel, és ezt a problémát már csekély széláramlás is jelentősen fokozhatja. A „tétet” az ULV cseppképzéssel emelve – leszámítva néhány speciális helyzetet – a környezetre különlegesen veszélyes helyzet alakulhat ki.
• A felvételező drónoknál megemlítettük, hogy a növényvédelemben széles körben használható algoritmusok még hiányosak. Kevés a jól bevált alapinformáció a drónokkal végzett precíziós megelőző kezelésekhez.
• Az alacsony lémennyiség önmagában jelentős hatékonyságromlást okozhat. A fedettség javítása adjuvánsokkal („drónvíz”) hasznos lehet, de mindenképpen vizsgálandó. Hiszen nem tudjuk, mi történik olyan készítményekkel létrehozott kombinációkban, amelyek már gyári kombinációban tartalmaznak valamilyen adalékanyagot. A dózis felére csökkentése több száz literes lémennyiségnél is felveti a hatékonyságcsökkenés lehetőségét, de a rezisztencia kialakulásának veszélyét biztosan. Természetesen ebben az esetben azzal kellene kalkulálnunk, hogy nincs permetezési veszteség (elsodródás), és minden hatóanyag célba ér, noha a rendszer minden elemében hordozza a céltévesztés veszélyét.
• A drónnal végzett permetezés nagyon speciális eljárás, amely előtt minden készítményt felelősséggel meg kellene vizsgálni és engedélyeztetni. Ebben a helyzetben a permeteződrónok státusza nem tisztázott, a kemikáliák engedélye pedig nem terjed ki rájuk.
• Az egyik legnagyobb probléma a mai és a jövőbeni növényvédelemben, hogy egyes kultúrákban lassan elfogynak a hatékony vegyszerek. Hatékony „lőszer” nélkül pedig csak „díszrepülések” végezhetők.
• A drónpilótaképzés is sarkalatos pontja a permeteződrónproblémának.
Költői a kérdés, hogy elég-e a permeteződrónnal való munkavégzésre egy 8 órás tanfolyam, amikor a házi kerti, háti gépes „hobbipermetezéshez” is 80 óra az előírás, egy szántóföldi permetezőhöz pedig 300 órás képzés szükségeltetik. Nem is beszélve a „hagyományos” permetező légi járművek vezetéséhez szükséges szakmai tudásról, oktatási és vizsgafeladatokról.
Összefoglalásként elmondható, hogy a drónok kora kétségtelenül elérkezett, előretörésük megállíthatatlan. A mezőgazdaság jelentheti az egyik kiemelt alkalmazási területüket, ám a használható védekezési döntéstámogató algoritmusokhoz még jelentős innováció szükséges.
Ezen belül is a permeteződrónok alkalmazása a növényvédelemben jelenleg teljesen tisztázatlan, így az aktuális helyzet jelentős környezeti és gazdasági kockázatot hordoz magában. Gyors változást csak kapkodással lehetne elérni, ami a jelenlegi helyzetet tovább rontaná. A permeteződrón alkalmazásának minden elemét át kell gondolni, meg kell vizsgálni, és a növényvédő szerek technológiába illeszthetőségét engedélyezési eljárásban ellenőrizni kell.
Hiszen nem szabad egy jövőbeni esetleges jó technikai megoldást feláldozni a pillanatnyi haszonszerzés oltárán.
Lajos Mihály, ifj. Forgács János
Agrofil-SZMI Kft., Püski      https://agrofil.hu/kiemelt/elerkezett-a-dronok-kora 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Sorközművelésben profik vagyunk

Sorközművelésben profik vagyunkA francia Carre cég Nantes közeli központjában...

Bővebben...

Készüljön a télre Ön is!

ISEKI Téli kommunális összeállításokSXG 323+/326+3 hengeres, vízhűtéses...

Bővebben...

Väderstad újdonságok

Újdonságok 2019Tudta Ön, hogy az Väderstad NZ új kategóriát teremtett a...

Bővebben...

Gyors, egyszerű

Gyors, egyszerű állattszállításA Fliegl cégcsoport tovább bővítette...

Bővebben...

Maximális tárolás...

Gravetti Sátrak az ipar szolgálatábanMaximális tárolás, minimális...

Bővebben...

A még jobb teljesítményért

A Double SteelRunner hengertípus tovább javítja a CRL/XL teljesítményétA...

Bővebben...

Hogyan érjünk el...

Hogyan érjünk el kiemelkedő minőséget a fű szilázsban?A fűféléknek a...

Bővebben...

Vadkár védelem

Az Önitató Kft. 1993 óta működik: korábban csak állat önitatók gyártásával és...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK