Gondolkodjunk Béláim, gondolkodjunk!

Részletek

A talaj alapművelésekor                 Gondolkodjunk Béláim, gondolkodjunk!

A talajszerkezet leromlásának egyik oka a nem megfelelő talajállapotkor végzett alapművelés (rögösítés, porosítás, kenés). Másik oka a gyakori forgatás, de különösen az elmunkáló műveletek mechanikai károsítása (pl.: simítózás, kombinátorozás esetén a porosítás). A talajban az ásványi anyagok mozgása – a homoktalajok kivételével – lassú, ezért az évenkénti forgatás nem indokolt. A talajjavító anyagok, a trágyák és az aprított tarlómaradványok forgatás nélkül is talajba juttathatók. A javítóanyagot, a növényvédő szert, a műtrágyát előnyösebb a talajba keverni. Ugyanakkor az istálló- és zöldtrágyát, a szalmát, a kórót az alapművelés mélységébe jobb bedolgozni. A gyomok irtásában a helyes növényi sorrend, más műveleti elemek és a forgatás nélküli eljárások is hatékonyak lehetnek. A forgatás energia igénye a hasonló mélységű forgatás nélküli módszerekhez viszonyítva nagyobb, talajállapottól függően 5-25%. Az energia igény-többlet és plusz gépüzem a forgatást követő elmunkáló műveleteknél is jelentkezik. A talajnedvesség veszteség tetemes lehet a forgatáskor megnövekedett talajfelület evaporációja miatt. A forgathatóság mélysége a talajhibákat tartalmazó termőhelyeken korlátozott, a mélyítést forgatás nélkül, lazítókkal kell végezni.
A szántások számának kérdése a mai napig vitatott téma. A régi gyakorlattól eltérően (évenként több szántás: tarlóhántó-, mélyítő-, őszi mélyszántás), napjainkban az évente egyszeri – általában az őszi alapművelés – szántás az elterjedt. Kedvező víz-, és levegőforgalmú talajokon a szántás két akár három évig is mellőzhető. Feltétele azonban a talaj megfelelő kultúrállapota, gyommentessége és a tarlómaradványok megfelelő mértékű felaprózása. A forgatás teljes mellőzése szintén negatív hatásokat vonhat maga után- ezeket a hatásokat mérsékelni tudjuk megfelelő időben és megfelelő munkaeszközzel végzett talajműveléssel
Talajlazításnak nevezzük azt a művelési módszert, ami az összeállt, ülepedett vagy tömörödött rétegek talaját minden irányba, kisebb-nagyobb rögök képződésével szétválasztja. Lazítással csökken a talaj térfogat tömege, nő a hézagtérfogata, azon belül a gravitációs pórusok aránya, illetve a levegő térfogat %-a. A hézagtérfogat növekedésével javul a talaj vízbefogadó képessége, így lehetővé válik a talaj mélyebb beázása, s nagyobb vízmennyiséget képes tárolni hosszabb ideig. A lazítás mind az alapozó , mind a kiegészítő talajmunkák fontos műveleti elem és eljárása. Nélkülözhetetlen a talaj kedvező fizikai és kémiai állapotának megőrzésében, javításában, valamint a talaj javításában. A lazítás attól függően, hogy a talajban hol szükséges a tömődött állapot megszűntetése vagy bizonyos mértékű lazultság létrehozása, sekély, közép-mély és mély lehet.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a szántáshoz képest a talajlazítóval végzett alapművelés:

- nem igényel intenzív elmunkálást, kevésbé szárítjuk a talajt. A menetszám csökkenéssel gépüzemet, üzemanyagot takarítunk meg.

-A talaj minimális művelésével tápanyagot és talajnedvességet őrzünk meg. A tápanyag utánpótlási igény csökken. A talajélet beindul, a lebontó szervezetek és talajlakók életfeltételei javulnak.

-Relatív kisebb vonóerő igény munkaszélességre vetítve. Ugyanakkora traktorral nagyobb terület teljesítmény. A talaj művelését az optimális állapothoz legközelebbi időpontban tudjuk végezni. Mivel hamarabb elvégezzük az alapművelést, a szármaradványok lebomlása hamarabb megtörténik, talajállapotunk sokkal jobb lesz.

A Tellus talajlazító használatakor ezeket az előnyöket tudjuk kiaknázni. A kombinált egymenetes talajművelő gép áll két sorban elhelyezett lazító késsorból, valamint kettő lezáró, tömörítő hengerből. A kések oldal szárnyakkal, első háromszög alakú előhasítóval és megfordítható kopócsúccsal szereltek. A kések szögállása nagyon jó talajba hatolást, talajban tartást, ideális repesztő hatást eredményez. Az oldal szárnyak és a „cápauszony” fokozzák a nagy méretű rögök aprítását és a talaj szerkezetének megemelését. Az ívelt kések optimális szármaradvány bekeverést, és forgató hatást adnak. A nagy gerendely magasságnak és a kések kialakításának köszönhetően akár 70 cm-es mélységben is dolgozhatnak, minimális vonóerő szükséglet mellett ideálisan törik át a letömődött rétegeket. A kések helyzetének köszönhetően nagyobb szármaradvány esetén sem torlódik, a talajszelvények oldalirányban is elmozognak, emiatt a rögtörő hatás fokozódik. A tüskés hengerek tökéletes lezárást végeznek, fokozzák a szármaradványok bekeverését a talaj felső rétegeiben. A mélység állítás a traktor 3 pont függesztőműjén és a lezáró hengerek hidraulikus állításával menet közben is történhet. A kétoldali oldalhatároló lemez végzi a talajrészek munkaszélességen belül tartását. Erős, robosztus váz, nyírócsavaros biztosítás segít minket abban, hogy a kívánt munkamélységet folyamatosan megtartsuk. -A megfelelő talaj előkészítés hatására a talajállapot mindenben megfelel a következő növény igényeinek. A meglazított talajszelvényben a gyökér lehatolása biztosított, a növény szárazság idején is eléri a kapilláris vizet amely az alsóbb rétegekből képes tápanyagok  biztosítására is.
Jócsák Attila      http://www.valkon.hu/hirek/a-talaj-alapmuvelesekor/
Felhasznált forrás: /http://www.nyme.hu/uploads/media/Talajmuveles.pdf