Szalmaborhoz...

2020. november 05. csütörtök
Oláh Margó
64063

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt! – az eljárás, amellyel kivédhetők a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai a szőlőtermesztésben
Gödöllő, 2020. november 5. – Milyen összefüggés van a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, valamint a töppesztés eljárásával készült szalmaborok között? Vajon mit takar a ciprusi manna kifejezés? Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának munkatársa észak-olaszországi gyakorlati útja során egy speciális borkészítési módszerrel ismerkedett meg, amely bár Európa számos borvidékén évszázados tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány pincészet alkalmazza.
Kovács Barnabás, a Georgikon Campus Kertészeti Tanszékének tanársegédje, olaszországi tanulmánya során figyelt fel a töppesztés eljárására, amely alkalmazásával magas minőségű, koncentrált alapanyagból minimális veszteséggel lehet előállítani az időjárás viszontagságainak kiküszöbölésével, különleges ízvilágú szalmaborokat. Bár a töppesztés, mint a szalmaborok előállításának alapvető módszere európai viszonylatban számos borvidéken évszázados tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány ma is aktív példát találunk. Hazánkban a Badacsonyi Borvidékről és a Nagy-Somlói Borvidékről egy-egy pincészet foglalkozik szalmabor készítésével, hasonlóképpen vulkanikus tanúhegyekről származó alapanyagokból.
 
A szalmabor töppesztett szőlőből készülő borkülönlegesség, mely a szárítási folyamat során nedvességtartalmának jelentős részét elveszíti, ezáltal az eljárás végére a bogyók koncentrált beltartalmi értékekkel bírnak. Nevét a hagyományos szalmaágyon történő szárítási eljárásról kapta, azonban napjainkra elterjedtek más módszerek is, mint például a ládákban történő vagy a drótra, madzagra felfűzött fürtök szárítása. Történeti írások szerint az első borok i.e. 10.000 évvel, a télire elrakott szőlő esszenciájából készültek. A töppedt szőlőszemeket a hideg idő beköszönte előtt edényekbe tették, ami gyümölcslevet eresztett és megerjedt. Hésziodész görög költő i.e. 800-ban írt egy szárított szőlőből készült borról, melyet ciprusi mannának neveztek.
A különleges előállítási módszer Kovács Barnabás figyelmét is felkeltette, így a Szőlész-Borász képzésen meghirdetett szakdolgozat keretében, kérdőív és személyes interjúk segítségével információkat szereztek a hazai és nemzetközi szalmabor előállító, és forgalmazó pincészetekről. Kérdéseikkel több olasz-, francia-, görögországi és amerikai pincészetet is megkerestek. A kérdőív kitért a szalmaborok készítésének fő motivációjára, az eljárás részleteire, de rákérdezett az alapanyagként használt szőlőfajták típusaira vagy éppen a szárítás időtartamára is.
A kérdőív mellett a fiatal kutató saját kísérletbe fogott. Cserszegtomajon, a Georgikon Tangazdaság területén található pincészet feletti padláson berendezett helyiségben összehasonlításokat végez a hazai klímán is alkalmazható töppesztési eljárások tekintetében. Tanulmányozta a Cserszegi fűszeres- és Merlot-fajtákat, amelyeket többek között borminőség tekintetében is analizált. A szakértő munkáját egy szakdolgozó is segítette, akinek a
segítségével a tavalyi és idei évben adott időszakokban egyenként lemérték a szőlőfürtöket, majd a művelet végével feljegyezték a fertőzések okozta veszteségek mértékét, meghatározták a bogyók felszínén található gombatörzseket, és nem utolsósorban az elkészült bor savprofilját és egyéb analitikai paramétereit is megállapították. A választott szőlőfajta bogyóhéjának a vastagsága, cukor- és savtartalma, a fürt szerkezete, tömöttsége mind kihatással vannak arra, hogy az adott fajta mennyire alkalmas szalmabor készítésére – tájékoztat a kutató.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy amennyiben a szőlőt teljes érettségben, vagy annál korábban, magasabb savtartalommal szüretelik, majd azt fedett, jól szellőző helyiségben megfelelő körülmények között töppesztik, az időjárás okozta mind gyakrabban jelentkező viszontagságok teljesen vagy részben orvosolhatók a fajtaszerkezet átalakítása nélkül.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a Kárpát-medence környezete jelenleg is alkalmas szalmabor készítésére.
Szent István Egyetem, Médiaközpont
2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
Tel.: 06-28-522-000/1999

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Cikkajánló

Sokoldalú felhasználás

Az öntött rácspanelek sokoldalú felhasználásaIpari, termelői környezetben a...

Bővebben...

Utcatárlatot nyitott a Nébih

Utcatárlatot nyitott a NébihAz élelmiszerpazarlás témájáról szóló alkotásokból...

Bővebben...

Szársértő dilemma

Szársértő dilemma, avagy mit is tud az ELHO ütőujjas szársértőjeHamarosan...

Bővebben...

Rugalmas alkalmazás...

Hígtrágya kijuttatása, bedolgozásaRugalmas alkalmazás hígtrágyáhozA FOX 300 D...

Bővebben...

Cél a nedvességmegőrzés

A nyár elején – nyár folyamán betakarított növények után kerül sor a...

Bővebben...

Ritka jó vétel

  Itt egy ritka jó vételi lehetőség, aki nagyobb bozótirtó lánctalpas...

Bővebben...

Vadkár védelem

Az Önitató Kft. 1993 óta működik: korábban csak állat önitatók gyártásával és...

Bővebben...

A Väderstad bővíti...

A Väderstad bővíti gyárát és növeli kapacitását az új gyárközponthoz...

Bővebben...

Termékkereső

kiemelt AJÁNLATOK