10+1 tévhit

Részletek

10+1 tévhit a tarlóbontás kapcsán – Eddig Te is rosszul tudtad?

1. A tarlótól célszerű minél hamarabb „megszabadulni”
A tarló egy óriási szerves anyag készlet, kincs. Természetesen helyes eljárás, ha az állattartás miatt használjuk fel és később szerves trágyaként visszapótoljuk a talajba, hiszen ezzel is fenntartjuk a biológiai körforgást. Azonban, ha erőművekbe hordjuk le felégetni, azzal nem csak, hogy értéket vesztünk, de még a környezetünket is szennyezzük.
2. A tarlóbontás felesleges, elhanyagolható munka
Senki sem várhatja el azt, hogy a talaj éveken át képes legyen a nagy termésmennyiség és magas termésminőség előállítására, anélkül, hogy visszapótolnánk a terméssel és szármaradványokkal kivont tápanyagokat. Már a nagyapáink és az ő nagyapáik is rájöttek, hogy, a szárat és a levágott töveket jobb beszántani, visszaforgatni a földbe, hiszen a biológiai folyamatok és a tápanyagok körforgásában nélkülözhetetlenek.
3. Ha beszántják a földbe, lebomlik magától is a szármaradvány
A gondolatmenet helyes (lenne), mert így nem kerül le a talajról az értékes tápanyagokkal teli szármaradvány, ugyanakkor az irányított bontás több előnnyel is jár. A kezelés nélkül beforgatott maradvány – egyes talajokon – nagyon hosszú idő után bomlik le, ez pedig azzal járhat, hogy különböző gombákkal fertőzheti el a talajt a lebomló, rossz esetben a rothadóban lévő szerves maradvány. Az irányított bontás lerövidíti ezt az időt, hamarabb táródnak fel a tápanyagok a növények számára is felvehető formában, és a káros mikroszervezeteknek, gombáknak az élettere is hamarabb tűnik el a talajból.
4. A tarlót a nitrogén műtrágya bontja
A tarlóbontás ugyan N igényes folyamat, de a szár- és gyökérmaradványok lebontását a cellulózbontó baktériumok végzik. Ha nincsenek ezek a baktériumok, vagy kevesen vannak, bármennyi műtrágyát szórhatunk ki, senki és semmi sem tudja elvégezni helyettük ezt. Természetesen vannak olyan esetek, amikor szükséges a nitrogén pótlása – ha például a betakarítást néhány héten belül vetés követi -, ilyen esetben ugyanis a bőséges szénforrás mellé nitrogénre is nagyobb mennyiségre van szüksége a lebontó szervezeteknek, és az általuk „megszerzett” nitrogénre a fejlődő növénynek is éppen szüksége lenne. Az így kialakuló részleges, rövid ideig tartó nitrogénhiányt műtrágyával pótoljuk.
5. A tarlót a gombák bontják
Ez az állítás is hiányos, hiszen a gombák valóban segítik ezt a folyamatot, de továbbra is nélkülözhetetlenek a cellulózbontó baktériumok. A növényi maradványok lignin, cellulóz, hemicellulóz tartalma és aránya erősen befolyásolja azt, hogy a gombák vagy a baktériumok tudnak gyorsabb és tökéletesebb munkát végezni. Továbbá az sem mindegy, hogy milyen kémhatású az adott talaj.
6. A tarlóbontás lassú folyamat
Vannak megoldások, amelyekkel megtartható a tarlóban rejlő érték, és még a tarlóbontás is felgyorsítható. A Phylazonit Tarlóbontó készítménye meggyorsítja a lebomlást, növénykultúrától függően néhány hónapra csökkentheti azt. A termékben lévő cellulózbontó baktériumok a növényi maradványok (pl. a felaprított szalma, gyökér, stb.) lebontása révén, komoly mennyiségű természetes tápanyaggal tölthető fel a talaj.
Továbbá a termékben lévő nitrogénfixáló baktériumok a levegő nitrogénjének lekötése révén akár 30-60 kg/ha nitrogén hatóanyaggal, a foszfátmobilizáló baktériumok pedig a talajban lévő, nem felvehető vegyületekben található foszfor lebontásával 30-60 kg/ha P2O5 hatóanyagot biztosítanának a következő évre tervezett növénykultúrának.
7. A pentozán-hatás miatt nem érdemes a talajba dolgozni a szármaradványokat
Ha kevés a talajban a nitrogén, a lebontásban résztvevő mikroorganizmusok képesek elvonni a talajban lévő ásványi nitrogént a növényektől, akadályozva, nem pedig segítve ezzel a sikeres növénytermesztést. Ennek a kiküszöbölésére alkalmasak azok a speciális mikrobiális készítmények, amelyek a cellulózbontó baktériumok mellett nitrogénkötő képességgel rendelkező törzseket is tartalmaznak (pl. Azotobacter chroococcum). Ez utóbbi baktérium segítségével ugyanis csökkenthető a növényi maradványok magas C:N arányából adódó nitrogén hiány, ami csakhamar limitáló tényezőjévé válik a bőséges szénforrásokon tenyésző baktériumok további tevékenységének.
8. Nyári hőségben úgy sem működik a készítmény
Ez sem igaz! A tarló beforgatását és a készítmény használatát nem a hőmérő °C foka alapján kell eldöntenünk (a készítmény törzseinek hő optimuma egyébként közelíti a 40 °C-ot). Ennél sokkal fontosabb kérdés az, hogy a talaj művelhető állapotban van e, és van e megfelelő talajművelő eszközünk hozzá. Ha éppen csak „kapargatjuk” a talaj felszínét, de nem tudjuk keverni a tarlót, akkor valóban felesleges a művelet elvégzése. Ha viszont a tarlómaradványok túlnyomó része a talajba kerül, és a területen 10-25 cm mélységű, jó minőségű talajmunka végezhető, akkor ki kell aknázni a baktériumok hasznosságát!
9. Száraz talajon úgy sem működik a készítmény
Olyan, hogy „csontszáraz” talaj nincsen. Általában van annyi nedvesség, hogy a baktériumtörzsek életben maradhassanak. A kötött talajok esetében minimális szántóföldi vízkapacitás értékeken is tökéletes a bontási tevékenység. Ugyanakkor szerkezet nélküli, laza homok talajokon már nem érvényesül a szerves anyagok és a talajkolloidok jótékony hatása, Itt fontos megjegyezni, hogy egy tartós, légköri aszállyal is párosuló extrém nyári időjárás a baktériumok működését is leállítja. Ilyen körülmények között a baktériumok spórákat képeznek, vagy betokozódnak majd a kedvezőtlen körülmények elmúltával ismét elkezdik a felszaporodást és a munkát. A tévhitekkel ellentétben az ilyen időszakban a talajmozgatással járó műveletekkel várni kell, így a tarló bekeverésével és bontásával is, vagyis ilyen körülmények között a baktériumok működése is leáll függetlenül attól, hogy spórás vagy nem spórás készítményről beszélünk.
10. Mindig a növényt kezelem
Sosem a növényt kezeljük, hanem a területet! A kezeléseket célszerű évenként megismételni ugyanazon területeken és nem véletlenszerűen „ugrálni” a területeink között. A tarlóbontás hatékonysága már az első évben is tetten érhető, de a több éves kezelések hatására pozitív folyamatok sokasága (tápanyagmérlegek változása, szerves anyag tartalom növekedés, aggregátum változás, vízmegőrzés, stb.) lesz látható, mérhető.
10+1. A tarlóbontás költséges
A tarlóbontást egy befektetésnek is felfoghatjuk. Egy 10 tonnás termést adó kukorica után hozzávetőlegesen 10 tonna levél, szár, csutka maradhat a tarlón, ami 60 kg/ha nitrogént, 20 kg/ha foszfort (P2O5) és 130 kg/ha káliumot (K2O) hagy a talajban, amennyiben tökéletesen lebomlik. Ezek a hatóanyagok a mai műtrágyaárakkal számolva több mint 95000 Ft értéket jelentenek. Ha a bontás hatékonyságát csupán 60-70 %-osnak tekintjük a következő 6-8 hónap alatt, akkor is 57-66000 Ft értékű hatóanyaggal számolhatunk. Ezzel természetes úton biztosítunk tápanyagot a talajnak, ami később a termés mennyiségben és minőségben is kifejeződik.
https://phylazonit.hu/101-tevhit-a-tarlobontas-kapcsan-eddig-te-is-rosszul-tudtad/  

TalajPlusz+ magazin – 2024 / 2. szám 
Megjelent a TalajPlusz+ Magazin 5. száma!
Feliratkozóink elsőként olvashatják a magazin negyed évente megjelenő lapszámait.
Ismerd meg azokat a természetes módszert, amivel a talaj termékenysége, a terméshozam és a profit egyaránt növelhető!
A magazinra az alábbi linken tudsz feliratkozni:
https://phylazonit.hu/talajplusz-magazin-2024-2-szam/