Gyümölcsoltványok...

Részletek

Gyümölcsoltványok mintavételének és kitermesztéses vizsgálatának tapasztalatai

A Nébih a tavalyi évben többféle kereskedelmi egységben is ellenőrizte a kertészeti szaporítóanyagokat. Az adminisztratív szempontú ellenőrzések (származás, jelölés, minőség) mellett a szakemberek nevelés során is vizsgálták a gyümölcsoltványokat. Az egész szezonon át tartó ellenőrzés célja a szabadföldbe kiültetett oltványok fejlődéséről és minőségéről való információszerzés volt.

A Nébih munkatársai szupermarketekből, barkácsáruházakból, kertészeti árudákból, valamint gyümölcsfaiskola saját lerakatából és országos kirakodó vásárból szerezték be a vizsgálandó szaporítóanyagokat. A mintavétel faiskolai vagy lerakati vermelőből értékesített szabadgyökerű és (kétharmad részben) gyökércsomagolt gyümölcsoltványokra terjedt ki. Az összesen 46 oltvány közül 13 faiskolai előállítótól származott, amelyek elültetésére a Nébih Monorierdei Fajtakitermesztő Állomásán került sor.

A mintavételkor több hibát is rögzítettek a szakemberek. A legtöbb probléma a vásárról hozott mintáknál volt tapasztalható. A helyszínen bebizonyosodott, hogy az elhozott 12 növényből 6 esetében az oltványokon lévő jelölő címke (ami egyben növényútlevél) sokszorosított (hamisított), így azok adattartalmát nem lehetett figyelembe venni. 1 oltványon a fajtanév helyett fajnév volt megadva, több esetben pedig rosszul volt leírva a fajtanév. 1 oltványnál az ültetést követően csak az alany hajtott ki, ami nem egyezett a címkéjén megjelölttel.

Fontos hangsúlyozni, hogy a csomagolózacskóban lévő nedves közeg (fűrészpor, homok, földkeverék) nem a gyökérzet fejlődését, hanem a szállítás és az időszakos tárolás alatt a gyökér víztartalmának megőrzését szolgálja. A vizsgált gyümölcsoltványok esetében a gyökérzet mérete minden esetben megfelelő volt. A gyökércsomagolás vizsgálatakor több hibát is megállapítottak a hivatal munkatársai. Több esetben túl nedves volt a közeg, ami egy oltványnál gombásodást okozott, emellett előfordult a közeg túltömörítése, valamint a fóliazacskó fűrészporral való hézagos kitöltése is, amelyek szintén problémát jelentettek a gyümölcsoltványok számára. 30 gyökércsomagolt oltványból 1 gyökérgolyvás volt. 

Az ültetést követően 2 oltvány nem eredt meg. A nyár folyamán további 1-1 növény elszáradt a barkácsáruházakból hozottak és a piacról vett oltványok közül is. Ez utóbbi esetben az alany ugyan kihajtott, de az nem volt azonos a címkén feltüntetettel. A fajtakeveredés gyanúja már az első vegetációs időszakban, a termés nélküli kis fák kapcsán is felmerült a barkácsáruházi oltványok, valamint a piaci áruk között is 1-1 esetben.

A lombhullás után a szakemberek ellenőrizték az egyéves vesszők összes darabszámát és hosszát. A piacról származó oltványok fejlődése egyértelműen gyengébb volt: kevesebb és rövidebb vessző fejlődött rajtuk. A vermelőből árusított szabadgyökerű és barkácsáruházból, szupermarketből beszerzett gyökércsomagolt oltványok fejlődése között különbség nem mutatkozott. 

Késő ősszel (az akkorra már jól megerősödött fácskák felszedését követően) sor került a gyökérzet fejlődésének vizsgálatára is. Az egyik fő szempont annak megfigyelése volt, hogy a gyökércsomagolásban „összeszorított” gyökérzet, hogyan fejlődik tovább. A szakszerű ültetésnek (a gyökérzet „kiterítése”) köszönhetően, több esetben szépen látszott a gyökérzet elterülése, fejlődése, előfordult azonban olyan is, ahol egyirányba besűrűsödve nőttek lefelé a gyökerek.
https://portal.nebih.gov.hu/-/gyumolcsoltvanyok-mintavetelenek-es-kitermeszteses-vizsgalatanak-tapasztalatai