A versenyképesség

 

Katasztrofális év az idei termelőknek és tenyésztőszervezeteknek egyaránt. Az állattartók és állatállományok csökkenése reális veszély. Jó volna ugyanakkor elkerülni a még nagyobb bajt, a genetikai alapok visszafordíthatatlan csökkenését vagy leromlását.

Ennek elkerülése érdekében a MÁSZ és tagszervezetei az agrár- és élelmiszergazdasági miniszterhez fordultak, hogy a jövő évi tenyésztési támogatások keretét a kormány 2,5 milliárd forintra emelje. Emellett kértük azt is, hogy a minisztérium új vezetésének bemutathassuk a tenyésztőszervezetek munkáját, eredményeit és céljait.

Miközben a termékpályák végén megjelenő állati termékeket (hús, tej) mindenki ismeri, kevesen tudják, hogy a folyamat első lépése a genetikai alapoknál kezdődik és már ott jelentős részben eldől, mennyire lesz sikeres, illetve jövedelmező a termelési folyamat.

Az idei évben a tárca nem tudja kiegészíteni a tenyésztési támogatások 1,8 milliárd forintos – évek óta alultervezett – keretét.  Többletigénylés esetén visszaosztást kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy több tenyésztőszervezet az elvégzett feladataik után igénylehető támogatást csak egy részét kapja meg a keretkimerülés miatt. A visszaosztás úgy történik, hogy a támogatási kérelmek 10 millió forint feletti részét kell a túligénylés arányában csökkenteni.

Idén a tényleges támogatásigény 2,017 milliárd forint, ami 217 millió forinttal több mint az alultervezett keret, vagyis összesen ennyivel kapnak kevesebbet azok a tenyésztőszervezetek, akiknek 10 millió forintot meghaladó összegű támogatási kérelme volt. Emiatt a holstein-fríz, a magyartarka, a limousin és blonde d’Aquitaine, valamint a charolais fajtákat tenyésztő egyesületek, továbbá a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó jogos támogatási összeg egy részét nem kapták meg annak ellenére, hogy munkájukat maradéktalanul elvégezték.

Mielőtt bárkiben az a kép alakulna ki, hogy ez a támogatás a tenyésztőszervezeteket hivatott finanszírozni, fontos tisztázni a konstrukció lényegét: a támogatás végső kedvezményezettjei a tenyésztők és termelők. A támogatásnak köszönhetően csökkentett szolgáltatási díjat számláznak a tenyésztőszervezetek. A támogatási intenzitás törzskönyvezés esetén az igazolható költségek legfeljebb 100 százaléka, teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés esetén legfeljebb 70 százaléka lehet. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a tényleges támogatásintenzitás elmarad a maximális lehetőségtől. 

A MÁSZ és tagszervezetei a tenyésztési- és adatinfrastruktúra működtetésével jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai állományok genetikai fejlesztéséhez. Az elismert tenyésztőszervezetek hatósági ellenőrzés mellett végzett munkájukkal közérdeket szolgálnak, különösen a genetikai erőforrások fenntartásával és fejlesztésével. Működésük jogi keretét az (EU) 2016/1012 rendelet, a 2019. évi LVI. törvény és a 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet adja.

A tenyésztésszervezés támogatási rendszere korszerű és átlátható, mert a közfinanszírozás jogszabályban meghatározott, dokumentált és hatóságilag ellenőrzött szolgáltatásokhoz kapcsolódik.

A tenyésztőszervezetek munkáját hasznosító állattartók a magyar állattenyésztés kibocsátásának meghatározó részét adják. A tenyésztési rendszer eredményessége nem egy szűk szakmai kört érint, hanem hosszabb távon közvetlen hatással van a tej-, a marha-, a sertéshús-termelés, valamint a hízómarha- és bárányelőállítás önköltségére, termelékenységére, export-, és jövedelemtermelő képességére.

A versenyképesség a tenyésztéssel kezdődik. Ha már az első lépésnél meggyengítjük a genetikai és tenyésztésszervezési alapokat, annak hosszú távú gazdasági következményei sokszorosan meghaladhatják azt az összeget, amelyet ma e feladatok támogatására kell fordítani.

Amennyiben jövőre is csak a teljesítményvizsgálatok elvégzéséhez szükséges támogatás egy részét tudja a kormány biztosítani, annak már érezhető negatív hatása lesz a tenyészállat előállításra és aztán az árutermelésre is. Nem hiszem, hogy ez áll a kormány szándékában!

Dr Wagenhoffer Zsombor