Interjú Zsila Józseffel (Bayer Hungária Kft.) 

A magyar kukoricatermesztés az elmúlt években jelentős kihívásokkal szembesült. Az időjárási szélsőségek, a gazdasági bizonytalanság és a technológiai fejlődés egyaránt új alkalmazkodási stratégiákat követelnek meg a termelőktől. Zsila  József, a Bayer Hungária Kft. szakembere szerint a jövő kulcsa az innováció, a szemléletváltás és a szakmai együttműködés erősítése. Az alábbi interjúban ezekről a kérdésekről beszél részletesen.

űködés erősítése. Az alábbi interjúban ezekről a kérdésekről beszél részletesen. 

Véleményed szerint mi jelenti ma a legnagyobb szakmai kihívást a kukoricatermesztésben Magyarországon és miért? 

Egyértelműen az időjárási szélsőségek, pontosabban az utóbbi években tapasztalt tavaszi és nyári vízhiány és megnövekedett nyári hőségnapok száma. Az öntözés természetesen a legjobb lehetőség a kockázatok csökkentésére, de csak kevés gazdaság számára elérhető. Az öntözött területek arányának növelése ezért szintén kihívás.

Milyen irányba kell elmozdulnia a hazai kukoricatermesztésnek ahhoz, hogy hosszú távon versenyképes maradjon? 

Szerintem a választott irány jó, de az időjárás közben megváltozott, amihez meg kell próbálni alkalmazkodni. Alkalmazni kell a legújabb technológiai fejlesztéseket, annak érdekében, hogy az elérhető hozam potenciált minél nagyobb mértékben képes legyen kiaknázni a termelő. Öntözés, vízgazdálkodás, vízmegőrző talajművelés, legújabb hibridek vetése, fenntartható növényvédelem, tudatos tápanyag-gazdálkodás, amiket kulcs faktoroknak tartok, ha alkalmazkodásról beszélünk.

Mennyire vált meghatározóvá a vízgazdálkodás és a talajállapot kérdése a kukoricatermesztési döntésekben? Milyen megoldásokat tartasz ma valóban működőképesnek a gyakorlatban? 

A víz lett a meghatározó faktor a vetésszerkezet kialakításánál. A vízmegőrző talajművelésre és öntözésre egyaránt látok nagyon jó és követendő példákat. A legnagyobb hatással persze az öntözés bír, viszont az öntözhető területekért a kukoricának versenyeznie kell a nagyobb értékű kultúrákkal (pl. zöldség, vetőmag). Az árukukorica a termesztés technológia egyszerűsége miatt lehet a legjobb alternatíva egy öntözött területen. Nem igényel speciális gépeket, speciális szaktudást, intenzív növényvédelmet, esetleg élőmunkát, és könnyen értékesíthető, illetve tárolható a betakarított termény. 

Látsz-e reális kitörési pontot a magyar kukoricatermesztés számára, amely csökkentheti az ágazat kiszolgáltatottságát? 

Kiszámítható jövedelmezőség, ami hiányzik, amihez stabil hozam és felvásárlási ár kell. Az öntözött területek növelését, illetve a táblák vízgazdálkodásának javítását reális kitörési lehetőségnek értékelem.

A Kukoricázz velünk! termelési versenyben szereplő gazdák közül van-e olyan versenyző vagy technológiai megoldás, amelyet különösen követendő példának tartasz, és mi az a szemlélet, módszer vagy döntés, ami szerinted hozzájárul a kiemelkedő eredményekhez? 

Csak követendő példákat látok amikor a versenyzőkre gondolok. Közös bennük, hogy nem elégednek meg az elért eredményekkel, és nyitottak a javaslatokra, az újdonságokra. Akik engem személy szerint leginkább inspirálnak: Dusnoki Csaba, Szabó István és György Dániel. 

Milyen szerepe lehet a szakmai összefogásnak (Kukorica Kör Egyesület) az alkalmazkodás és a fejlődés elősegítésében? 

A tagok tudnak inspirálódni egymás sikereiből, platformot ad szakmai beszélgetésekhez és segíti az integrációt a piaci szereplők és a termelők között. 

Mit adott neked személyesen és szakmailag a Kukorica Kör Egyesület tagsága, és mi az az egy-két konkrét előny vagy tapasztalat, ami miatt jó szívvel ajánlanád ezt a közösséget másoknak is? 

Ebben a kihívásokkal teli környezetben, amiben ma kukoricával foglalkozunk, sokat tud segíteni egy szakmai közösséghez való tartozás, ahol meg tudjuk osztani gondolatainkat, ötleteinket, tapasztalatainkat egymással és együtt keressük a megoldásokat.

Milyen célkitűzésetek van a 2026-os évre? 

Igyekszünk megfelelni a legújabb termelői igényeknek és minden nap azért dolgozzunk, hogy partnereink termékeinkkel eredményesebben termeljenek kukoricát.

Amellett, hogy a DEKALB a prémium szegmens meghatározója, már megoldást kínálunk a közepes termésszintet célzó termelőknek is a ROBUST hibridekkel.  Vannak új fejlesztéseink, melyek piaci bevezetését készítjük elő. Például új korszakot készülünk nyitni a siló hibridek területén, de emellett várhatóak növényvédelmi innovációnk is a következő 1-2 évben, amelyek között biológiai megoldás is lesz. Emellett változatlanul feladatunk, hogy bevált növényvédelmi technológiáinkat minél több termelőhöz eljuttassuk. Célunk, hogy magasabb szintre emeljük a szakmai konzultációt a Bayer és a termelők között, ezért februárban létrehoztuk a Masterclass-t, ami platformot biztosít a párbeszédhez és összefoglalja exkluzív szakmai aktivitásainkat. 

Köszönjük az interjút!