Évtizedek óta természetesnek vesszük, hogy az agrárium feladata az élelmiszer előállítása, az egészségügyé pedig a betegségek kezelése. A két területet külön szakpolitikaként kezeljük, noha valójában ugyanannak a folyamatnak a két végpontját jelentik. Egyre több nemzetközi tapasztalat utal azonban arra, hogy a krónikus betegségek elleni küzdelem nem a rendelőkben vagy a kórházakban kezdődik, hanem jóval korábban, a termőföldön, az élelmiszeriparban és végső soron a fogyasztók tányérján.

Erre épül a Cibus Hungaricus Alapítvány által kidolgozott Farm to Health nevű koncepció is, amely azt javasolja, hogy az agráriumot, az élelmiszeripart és az egészségügyet ne különálló rendszerekként, hanem egyetlen, egymásra épülő értékláncként kezeljük. Az alapítvány által az Egészségügyi Minisztérium számára megküldött szakmai anyag szerint az élelmiszer nem pusztán gazdasági termék vagy mezőgazdasági alapanyag, hanem a társadalom egészségi állapotát közvetlenül és közvetve meghatározó tényező. Ha pedig az élelmiszer valóban képes befolyásolni a betegségek kialakulását, akkor az agrárium szerepe is túlmutat a termelésen: az egészségmegőrzés egyik legfontosabb szereplőjévé válhat.

A koncepció ezért egyszerre kíván választ adni a magyar mezőgazdaság versenyképességi kihívásaira, a lakosság romló egészségi mutatóira és az egészségügyi kiadások növekedésére. Nem egy új támogatási programot vázol fel, hanem egy olyan szemléletváltást, amelyben az élelmiszer-termelés végső célja nem önmagában a mennyiség, hanem az egészségben is mérhető érték létrehozása.

A táplálkozás nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is

A megfelelő táplálkozás szerepe jóval nagyobb annál, mint amit a mindennapokban tulajdonítunk neki. A nemzetközi szakirodalom alapján egy kiegyensúlyozott étrend a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, a vastagbélrák vagy a nem alkohol miatti zsírmájbetegség kialakulásának kockázatát 30-80 százalékkal is csökkentheti. A tanulmány szerint, ha a magyar lakosság táplálkozási szokásai megközelítenék a skandináv országok szintjét, ezeknek a betegségeknek az előfordulása 20-40 százalékkal mérséklődhetne, ami átlagosan 2-5 évvel több egészségben eltöltött életévet eredményezhetne.