A FitoWool küldetése:
Élő talaj, élhető jövő
A FitoWool küldetése, hogy egy jelenleg alulhasznosított természetes erőforrást – a gyapjút – magas hozzáadott értékű, fenntartható megoldássá alakítson. A gyapjú nem hulladék, hanem megújuló, biológiailag lebomló alapanyag, amely kulcsszerepet játszhat a mezőgazdaság és kertkultúra előtt álló kihívások kezelésében.
A FitoWool innovatív, gyapjúalapú talajjavító megoldása választ ad az aszály, a vízhiány és a talajromlás problémáira, miközben támogatja a körforgásos gazdaság és a helyi értékláncok fejlődését.
A FitoWool gyapjú pellet egyik legfontosabb előnye a talaj vízmegtartó képességének javítása. A gyapjú természetes szerkezete lehetővé teszi a víz hatékony megkötését és fokozatos leadását, ezáltal csökkentve az öntözési igényt és a vízveszteséget. Ez a megoldás különösen releváns az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbá váló száraz időszakok kezelésében, és hozzájárul a vízhasználat hatékonyságának növeléséhez.
A projekt központi eleme az élő, egészséges talaj helyreállítása. A FitoWool elősegíti a talajélet újraélesztését a mikroorganizmusok támogatásával, a humuszképződés ösztönzésével és egy hosszú távon termékeny, ellenálló talajszerkezet kialakításával. Az egészséges talaj stabil alapot biztosít a fenntartható termeléshez és csökkenti a külső inputoktól való függőséget.
A FitoWool hozzájárul a vegyszerhasználat mérsékléséhez is. A gyapjú lassú, természetes tápanyag-feltáródása kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosít, egészségesebbé, ellenállóbbá téve a növényeket és alternatívát kínálva a túltrágyázással és a szintetikus vegyszerek alkalmazásával szemben. Ez nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyt is jelent a termelők számára.
A kezdeményezés jelentős társadalmi és gazdasági értéket teremt a magyar gazdák és a juhászat támogatásával. A hazai juhászoktól származó gyapjú hasznosítása rövid értékláncot hoz létre, növeli a vidéki térségek megtartó erejét, és új bevételi lehetőséget teremt az agrárszereplők számára. Választ kínál a gyapjú hulladék felhasználására, mégpedig visszaforgatva a természet körforgásába.
A FitoWool összességében egy jövőorientált kert- és élelmiszerkultúrát támogat, amely hosszú távon fenntarthatóbb, biztonságosabb és ellenállóbb élelmiszer-termelést tesz lehetővé.
Gyapjú pellet szerves trágya gyártójaként mesélne a vállalkozásáról: mikor indult? Honnan jött a gyapjúból készült trágyapellet ötlete? Kik az ügyfelei?
Dr. Veres Andrea vagyok, a Fitowool márka és az Agrologica Kft. társalapítója, növényorvos, valamint címzetes egyetemi docens a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
A kötés családi hagyomány nálunk, és amikor 2020-ban arról kérdeztem a környékbeli juhászokat, hogy hogyan értékesítik a gyapjút, azt válaszolták, hogy nincs rá piac, és nem tudják, mit kezdjenek vele. A gyapjú ráadásul tűzálló, így még a hulladéklerakók sem veszik át. Elkezdtem tehát utánaolvasni, miként lehetne a gyapjút a mezőgazdaságban felhasználni. Találtam annó egy osztrák céget, amely gyapjú mulcs szőnyegeket gyártott, de az ehhez szükséges gépek elég összetettek voltak, ezért inkább valami olyan megoldást kerestem, ami alacsony technológiai igényű és nem szükséges hozzá mosni és szárítani a gyapjút. Európában akkoriban csak kevés példát találtam gyapjú pellet-gyártásra, így elhatároztam, hogy belevágok, mert ez mind szakmailag mind üzletileg új, sok lehetőséget magában rejtő témának ígérkezett. Elindítottam egy webáruházat a gyapjú mulcs szőnyegek értékesítésére, és beszereztem a pelletgyártáshoz szükséges gépeket is. Nem léteztek kifejezetten gyapjúra tervezett pelletáló gépek, de egy cseh biomasszapellet-gyártó cég javasolt egy kis teljesítményű gépet, ami alkalmasnak bizonyult. Ez megfelelő megoldás volt a számunkra, mivel nem akartunk nagy beruházással indulni. Célunk először is az volt, hogy kísérletezzünk a gyapjú pellettel, hiszen akkor még nagyon kevés szakirodalom állt rendelkezésre, és hogy felmérjük a piacot. A jelenlegi üzem kis kapacitású, évente körülbelül 10 tonnát tudunk előállítani, de ez a mennyiség egyelőre elegendő a magyar piac számára.
Fontos kiemelni, hogy az Oázis Kertészet már a kezdet kezdetén felismerte a gyapjú pellet értékeit, és saját márkanév alatt forgalmazta a termékeinket, ami mindenképp egyfajta pénzügyi stabilitást adott. Emellett nagyon hálásak vagyunk McMenemy Márknak a KertTV-től és Sipos Mihálynak a Fenntartható Visszafejlődéstől, hogy segítettek növelni a hitelességünket, és bátorították az embereket, hogy próbálják ki a gyapjú pelletet, ugyanis a gyapjú mint szerves trágya elsőre sokak számára szokatlannak tűnt.
Jelenleg főként hobbikertészek a vásárlóink, de együttműködünk az Öko Tengely Egyesülettel, mivel hiszünk abban, hogy a gyapjú pellet kifejezeteten alkamas a városi zöldterületeken, a balkonkertekben. Topor Erikával a Kertportál és Kertakadémia vezetőjével is állítottunk be közös kísérletet, mivel szeretnénk a zöldségtermesztő kertészeti kultúrák és az erdészet irányába is nyitni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködésben sok közös kutatást végzünk, hogy minél pontosabban megismerhessünk ennek a különleges anyagnak a tulajdonságait és felhasználhatóságát.
Milyen környezeti előnyei vannak a gyapjú pelletnek a talajegészség és a szénlábnyom szempontjából?
A gyapjú mezőgazdasági felhasználásának két fő előnye van. Egyrészt saját tömegének háromszorosát képes vízből megkötni, és ezt könnyen le is adja, így a víz mind a növények, mind a gyökérzónában élő hasznos szervezetek számára is elérhetővé válik. Másrészt a gyapjú egy fehérje, gyakorlatilag nitrogén és kén koncentrátum, ami viszont csak mikrobiológiai lebontás útján szabadul fel. Ez azért fontos, mert így a gyapjú pellet egyedülálló módon lassú, egyenletes tápanyagellátást biztosít, miközben támogatja a talajban élő mikroorganizmusokat, ami növényélettani szempontból nagyon kedvező.
A növények ellenállóbbá válnak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, és csökken a túlzott nitrogénellátás miatti gyomosodás. A nitrogén túladagolása – akár szerves trágya formájában is – túl gyors növekedést okoz, és a növények érzékenyebbek lesznek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
Egyfelől tehát adott egy értékes biomassza, amely kiváló talajjavító anyag, másfelől pedig ott van a komoly kihívást jelentő gyakori aszály, a műtrágya használatból adódó CO₂-kibocsátás, a növényvédő szerek túlzott használata és a hulladékgazdálkodási problémák. A gyapjú újrahasznosításával kiválthatóak a műtrágyák, csökkenthető a mezőgazdaság szénlábnyoma, és ellenállóbbá válnak a növények a klímaváltozással szemben.
Dr. Veres Andrea, Agrologica Kft.